A Mol csütörtöki közgyűlése rekordmértékű, 242 milliárd forintnyi osztalékot szavazott meg a társaság tulajdonosai részére. (Az olajcsoportnál tavaly 76 milliárdos osztalékról határoztak, 2020-ban pedig a járványra hivatkozva a kifizetés elmaradt.)
Mint közismert, a magyar állam tavalyelőtt, ingyen és visszavonhatatlanul átadta addigi, 10-10 százaléknyi Mol-részesedését az Orbán Viktorhoz közel álló személyiségek irányította Maecenas Universitatis Corvini és Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak. Tavaly pedig, hasonló eljárás után, az államtól és magától az olajtársaságtól – szintén ingyen és visszavonhatatlanul - 5-5 százaléknyi Mol-részesedéshez jutott a szintén kurzus-közeli Mol-Új Európa Alapítvány is. A mostani, rendkívüli osztalékesőből az előbbi két alapítványra számításunk szerint 24,6-24,6, utóbbira pedig 25,8 milliárd forint osztalék jut. Az ingyenes vagyonátadással tehát a magyar állam csak idén több mint 62 milliárd forintnyi Mol-osztalékbevételtől esik el. (Az Orbán-kormány hasonló módszerrel Richter-részvényeket is ajándékozott az alapítványoknak, melyek osztalékfizetése nyomán a magyar államot ekképp érő veszteség további mintegy tízmilliárddal tovább nő.)
Az osztalékesőre ugyanakkor kétségkívül kellő alapot szolgáltatott az olajcsoport tavalyi, szintén messze rekordmértékű, 526 milliárdos nettó nyeresége. Ennek okául a tavaly meglóduló olaj- és gázárak szolgáltak. A közgyűlésen Hernádi Zsolt kitartott amellett, hogy a Mol csak 2-4 év alatt és 500-700 millió dolláros befektetéssel lesz képes leválni az orosz kőolaj-behozatalról.
