oktatás;Orbán-kormány;Magyarország;sajtótájékoztató;PDSZ;közalkalmazott;státus;

- „Valaki mondja meg, miért érdeke az a kormánynak, hogy bizonytalanságban tartsa a pedagógusokat”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az Orbán-kormány titkol valamit, bizonyos kérdésekben pedig sunnyogott. Például abban, hogy az új jogállással milyen végkielégítés vagy felmentési idő jár. 

Az Orbán-kormány a továbbra is kitart a státusztörvény mellett– derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tartott szerda délután a tanárok jogállásának tervezett megváltoztatásáról az Orbán-kormány képviselőivel folytatott tárgyalása után szerda délután. 

A jogállási törvény, vagyis hogy a magyarországi pedagógusoktól elvennék a közalkalmazotti státuszt, az Orbán-kormány tervezett oktatási reformjának az egyik neuralgikus pontja. Minrt a Népszava januárban elsőként megírta, az elképzelés szerint 2023. június 1-jétől már nem közalkalmazotti, hanem „köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a tanárokat. A jogállásváltást ráadásul elfogadni sem kell, automatikusan változik meg. Emiatt április 4-ig több mint 2800 pedagógus jelezte, hogy kész elhagyni a pályát. 

Az érdekképviselet ügyvivője, Nagy Erzsébet arról beszélt, hogy nem igazán hallottak érveket, miért ragaszkodik ehhez ennyire a kormány. Ez az új jogállási törvény egyébként nagyon sokban olyan szerzett jogokat vesz el, amelyek a közalkalmazotti törvényhez képest rendkívül hátrányosak, a pedagógusoknak és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak egyaránt. Ez nem fogja kedvezőbbé, vonzóbbá tenni a pályát, még akkor sem, hogyha egy-két apró módosítást megejtenének - magyarázta. Minden okunk megvan arra, hogy április 24-én ismét sztrájkba lépjünk - tette hozzá Nagy Erzsébet, majd arra kérte a szakképzésben dolgozókat, hogy ők is csatlakozzanak ehhez, hiszen helyzetük nagyon-nagyon kritikus. 

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arról beszélt, legsúlyosabb problémájuk az, hogy ami a  bérrendezést illeti, az Orbán-kormány nem adott semmiféle garanciát, hogy ebben az évben meg fog történni. Totyik Tamás azt mondta, nekik az az alapvető gyanújuk, hogy a kabinet az elbocsátott vagy az elmenekült pedagógusok béréből felszabadult forrásokat akarják arra fordítani, hogy a kollégáknak a béremelését valamennyire fedezni tudja.

Rendkívül felháborítónak tartja, hogy nem kaptak egyértelmű választ arra, hogy a státuszváltással milyen végkielégítések, felmentési idők járnak. – Ha nagyon rosszindulatú vagyok, akkor a mai tárgyaláson csak az látszott, hogy sunnyogtak ebben a kérdésben, és nem mertek nyíltan színt vallani – jelezte . Állítása szerint nem tudtak semmiféle konkrétumot megfogalmazni. 

– Mindig a gyerekekre hivatkoznak. Valaki mondja meg, miért érdeke az a kormánynak, hogy bizonytalanságban tartsa a pedagógusokat, és a tanévkezdésre ne derüljön ki megfelelően, hogy hány pedagógus fog felmondani, hányan fogják itt hagyni a pályát és az iskolák hogyan tudják majd az új tanévet kezdeni. Ezeket a kételyeket a kormánynak egyértelműen el kell oszlatni, mert mi azt látjuk, hogy valamit titkol a kormány, és nem tudjuk egyelőre, hogy mi az a titok, ami mögé bújva ezt a státusztörvényt le akarja nyomni a pedagógus társadalom torkán. Ennek - azt hiszem - a szülők és a gyerekek lesznek a legnagyobb vesztesei -  fakadt ki Totyik Tamás. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfó sajtótájékoztatón hangulatkeltésnek nevezte a nyilatkozatokat arról, hány tanár mondana fel az új pedagógusi státusz bevezetése esetén. Szerinte a Belügyminisztérium konstruktív tárgyalásokat folytat az új pedagógusi jogállásról, amelynek végleges formáját ki sem dolgozták még. A felmondásukat kilátásba helyező tanárokról a tárcavezető azt mondta, a PDSZ „a baloldalnak kampányolt”, de megszűnt a pedagógussztrájk, így az érettségi a legcsekélyebb mértékben sincs veszélyben. A pedagógusok érdeke, hogy vegyék ki a pedagógusokat a közalkalmazotti státuszból és legyen speciális jogállás – kockáztatta meg.

Nem is vonatkozik rá az a tilalom, amellyel az Orbán-kormány leállított több, központi beruházást.