A miskolci Földes Ferenc Gimnázium nevelőtestülete, közalkalmazotti tanácsa és szakszervezeti csoportjai is csatlakoztak a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárainak felhívásához. Ebben azt követelik, hogy a közoktatást és a pedagógusokat érintő új törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés elé széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül. A Lovassy tantestületének 75 százaléka (56 főből 43-an) azt is jelezte, elfogadhatatlannak tartják azt a gyakorlatot, amely jelenleg Magyarország törvényalkotási folyamataira jellemző.
Mint a Népszava is megírta, március elején a pedagógusokat és a teljes köznevelési rendszert érintő újabb jogszabálytervezeteket tett közzé a kormány: egyrészt jelentősen átírnák a köznevelési törvényt – például már az iskolai pedagógiai programról sem dönthetnének a tanárok –, másrészt megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti státuszát és egy új jogállást vezetnének be számukra, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, ami az érdekvédelmi szervezetek szerint több hátránnyal jár és kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszeríti a tanárokat.
A miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezetei közleményükben úgy fogalmaztak,
az új jogállásról szóló törvénytervezet „egy olyan bő évtizedes, hol lopakodó, hol pedig direkt jogalkotási folyamat végpontját jelenti, amely szakmai tartalmát tekintve korszerűtlen, a nevelőtestületeket megfosztja maradék autonómiájától, s ezzel egy időben munkajogi feltételrendszerét tekintve más ágazathoz képest is rosszabb, szinte a totális államokra jellemző körülményeket teremt”.
Úgy vélik, amennyiben a törvény a jelenlegi formájában életbe lép, a közoktatás végképp az ‘60-as, ‘70-es évek világába csúszhat vissza.
Teszteli a tanárokat a Pintér-féle belügy, több iskolában már készítik elő a rendszertFelhívták a figyelmet arra is, hogy az az uniós pályázati pénz, amelyből a kormány a pedagógusok béremelését finanszírozná, nem lesz felosztható, ha az új jogszabályok életbe lépnek, az EU ugyanis feltételként szabta meg, hogy az általa finanszírozott béremelés nem járhat a közoktatásban dolgozók jogelvonásával, márpedig a törvénytervezet több ilyen pontot is tartalmaz. Attól is tartanak, hogy a szakmai szabadság elvonása, a munkakörülmények romlása és a kormány által is ismert és elismert alacsony bérezés együttes hatása a következő időszakban további pedagógushiányt fog gerjeszteni.
Több ezren hagynák el a pályát
Péntek délutánig több mint 3600 pedagógus jelezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógus Egység és a Hívatlanul csoport online felmérésében, hogy akár munkaviszonyukat is készek megszüntetni, ha a kormány elveszi közalkalmazotti státuszukat. Ez egy hét alatt mintegy ezer új aláírót jelent. Ha ez megtörténik, tovább súlyosbodik a tanárhiány, a szakszervezetek becslése szerint már most is mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből.