Nem túl népszerűek a pedagógusok körében azok a kormányzati elképzelések, melyek szerint egy új teljesítményértékelő rendszer keretében vizsgálnák a tanárok munkájának hatékonyságát, illetve a közalkalmazotti státuszukat is megszüntetnék - derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Forrás Társadalomkutató Intézet online felméréséből. A kérdőívet több mint négyezer pedagógus töltötte ki, a kutatás az oktatási-nevelési intézményre és területi régiók szerint reprezentatív.
A Népszava elsőként számolt be arról még januárban, hogy a kormány egy új jogállási törvénnyel készül átalakítani a pedagógusok foglalkoztatását, ami a közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetését jelentené. Márciusra el is készült a törvénytervezet, amelyből kiderült, hogy a közalkalmazotti státuszt egy új jogállási forma, a “köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” váltaná fel. A PSZ felmérésében 1-től 5-ig értékelhették a válaszadók, mennyire értenek egyet a különböző elképzelésekkel, az új jogállási törvény bevezetése átlagosan 1,3 pontot kapott, ami lényegében elégtelen “osztályzatot” jelent.
Megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát a Belügyminisztérium, a nevelőtestületek szakmai önállóságát is jelentősen korlátoznákUgyancsak a Népszava írta meg először, hogy a Belügyminisztérium egy új teljesítményértékelő rendszert dolgozott ki, melynek keretében minden évben át kell majd esniük egy értékelési folyamaton a pedagógusoknak, intézményvezetőknek. Ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, valamint több, a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük. Az eredmények alapján lényegében rangsorolnák a tantestületek munkatársait: a legjobban teljesítő, felső 25 százalékba tartozók pénzjutalmat kaphatnak, a legrosszabbul teljesítő, alsó 25 százalékba tartozókat pedig továbbképzésekre küldhetik.
Hiába jelentkeztek idén többen pedagógusképzésre, szaktanárból nem lesz elégA PSZ felmérése szerint a pedagógusok nyitottak lennének egy szakmai, fejlesztő célzatú értékelésre (4 pont), de a büntető-jutalmazó értékelési rendszert elutasítják (1,3 pont).
Sokan azzal sem értenek egyet, hogy csak a legjobban teljesítők pluszpénzt kapjanak (2,1 pont). Azzal kapcsolatban, hogy kinek a véleményét kellene figyelembe venni az értékelésnél, a legtöbben azt szeretnék, hogy olyanok értékeljék őket, akik pontosan ismerik tevékenységüket (intézményvezető, munkaközösség, tantestület tagjai), de leginkább annak örülnének, ha a saját véleményük is számítana az értékelésben. A legkevésbé a szülők (2,6 pont) és a külső szakértők (2,1 pont) bevonását támogatják.
A pedagógusok felé megfogalmazott elvárások között a legtöbben azokat utasítják el, amelyeknek valójában semmi közük a szakmai kompetenciáikhoz: ilyen például a diákok hiányzásainak száma (1,1 pont), az öltözködés (1,6 pont), a közösségi médiában megosztott tartalmak (1,5 pont), a lojalitás az intézményvezető felé (1,6 pont) vagy a “nemzeti elköteleződés (1,8 pont). De sokan nem tartják jó ötletnek azt sem, hogy az ingyen végzett többletmunkát pozitívumként tüntetné fel az értékelési rendszer (2,1 pont). A legtöbben az osztályzatok rendszerességét, illetve a szülőkkel való kapcsolattartást fogadják el (3 pont), de itt is nagy a megosztottság, hiszen ezek is olyan értékelési szempontok, amelyekből nem sok tudható meg a valódi szakmai kompetenciákról.
Elegük van a bérpótlékból
A kormányzati kommunikációban többször elhangzott, hogy tavaly és idén is 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, de azt rendszerint elhallgatják, hogy nem az alapbérek, csupán a szakmai ágazati pótlék emelkedett. A PSZ felmérése szerint a pedagógusok számára leginkább az amúgy is ledolgozott munkaórák kifizetése lenne kívánatos (4,4 pont), az az elképzelés, hogy ugyanezt bérpótlék formájában kapják meg, közepesre vizsgázott (3 pont).
