A pedagógusokat és a teljes köznevelési rendszert érintő jogszabálytervezeteket tett közzé társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a Belügyminisztérium (BM): a tervezett béremelések ügyében módosítanák a 2023. évi költségvetési törvényt, továbbá a mostani közalkalmazotti jogviszony helyett egy teljesen új jogállást vezetnének be a pedagógusok számára, a “köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt”. A harmadik módosító csomaggal pedig jelentősen átírnák a köznevelési törvényt.
A törvénytervezetek rengeteg változtatást tartalmaznak, a köznevelési törvényben például megszüntetnék a nevelőtestületek döntési jogát az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben.
Ezekben a kérdésekben már csak a véleményüket kellene kikérni, a döntéseket az igazgató és a fenntartó hozhatja meg. A nevelőtestületek így például már csak a házirendről, a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről, osztályozóvizsgákról dönthetnének saját hatáskörben.
Egyes esetekben a tanévet is meghosszabbítanák: ha a köznevelésért felelős miniszter másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első napjától legalább 180 napig tart a szorgalmi időszak, de a fenntartó egyetértésével - akár az elmaradt heti pihenőnapok biztosítása nélkül is – az igazgató elrendelhet hosszabbítást. Emellett a köznevelési miniszter is meghosszabbíthatja a tanévet július 15-éig, ha valamilyen előre nem látható és el nem hárítható okból a tananyag átadása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a nyári szünet legkisebb mértékét meghatározó rendelkezést is figyelmen kívül lehet hagyni.
A tervezet azon is változtatna, hogy az általános iskolákban az eddigi 17 óra helyett este 18 óráig kelljen felügyeletet biztosítani.
Néhány módosítás az egyre fokozódó pedagógushiánnyal függhet össze: például az intézmények saját alkalmazotti létszámát már akkor is állandónak tekintenék, ha az alkalmazottak legalább 50 százalékát határozatlan idejű jogviszonnyal foglalkoztatják. A mostani szabályozás még 70 százalékot említ. Emellett a javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a nevelőtestületek nem állandó tagjaiként dolgozó óraadók létszáma az 50 százalékot is meghaladhassa.
Ezzel együtt bevezetnék a “vándortanár” fogalmát, aki egy iskolában legalább heti 20 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, de emellett más köznevelési intézményben is óraadó.
Az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a BM indoklása szerint az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt veszi majd figyelembe, így - megfelelő teljesítmény esetén - gyorsabban lehet előre haladni az életpályán.
Ennek keretében új, sávos bérrendszert is bevezetnének, ami Pedagógus I. esetén bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig, Pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1 millió 135 ezer forintig, mesterpedagógusnál 520 ezer forinttól 1 millió 365 ezer forintig, kutatótanár esetén 640 ezer forinttól 1 millió 470 ezer forintig terjedhet. Az előmenetel során egyúttal önkéntessé tennék a Pedagógus II. fokozat megszerzését.
A teljesítmény értékeléséhez szintén új rendszert vezetnének be, amelyről a Népszava már többször beszámolt: minden évben sor kerülne egy belső teljesítményértékelésre. A korábbi tervek szerint ezt már idén szeptembertől bevezetnék, de az új törvényjavaslat szerint a munkáltató első alkalommal a 2024/2025-ös tanévre vonatkozóan értékelhet, a kimagasló eredményekért járó pluszjutattás pedig 2025. szeptember elsejétől adható.
Nem csak tanárhiánnyal küzdenek az iskolák, legalább 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársra is szükség lenneBérrendezés helyett kérdőívet kapnak a tanárok Pintér SándortólDe nemcsak így ellenőriznék a pedagógusokat: a javaslat szerint “a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló́ magatartásának ellenőrzése céljából a munkáltatói jogkör gyakorlója technikai eszközt is alkalmazhat”, ehhez az iskolai feladatok elvégzéséhez használt “számítástechnikai eszközön tárolt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be”.
A költségvetési törvény módosításában ismét kitértek arra, hogy 2025. január elsejéig a pedagógusok átlagbére el kell hogy érje a diplomás átlagbér 80 százalékát, amit legalább 2030 december végéig fenn kell tartani. Azokban az intézményekben, ahol nagy arányban vannak hátrányos helyzetű gyerekek, a felzárkóztatással is foglalkozó pedagógusok többletjuttatást kaphatnak, a tervek szerint az ő bérük 2025-re a diplomás átlagbér 90 százalékát fogja elérni. Ugyanakkor a törvénymódosítás eredményeként 2024-től 10 százalékkal csökkenne azon általános iskolák költségvetési támogatása, amelyek többiskolás településen, a települési arányhoz képest lényegesen kisebb mértékben veszik ki részüket a hátrányos helyzetű gyerekek tanításából.
A törvényjavaslatokhoz a véleményeket, észrevételeket március 10-ig várja a BM.
