Oroszország;megállapodás;Ukrajna;Szergej Lavrov;Fekete-tenger;gabonaexport;fenyegetőzés;

- Szergej Lavrov szerint kútba eshet a gabonamegállapodás, ha nem hárítják el az orosz gabona- és műtrágyaexport akadályait

A Kremlnek számos követelése van. Az orosz külügyminiszter azzal hencegett, ha nem teljesítik őket, akkor majd Törökországgal, Katarral kötnek megállapodást, Recep Tayyip Erdoğan török elnök Nobel-békedíjas aspirációit ismerve ez azonban nem annyira biztos.

Kútba eshet a fekete-tengeri gabonaexportra vonatkozó egyezmény abban az esetben, ha a Nyugat nem hárítja el az orosz gabona- és műtrágyaexportot akadályozó tényezőket – jelentette ki pénteken a Reuters beszámolója szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankarában a török hivatali partnerével, Mevlüt Çavuşoğluval közös sajtótájékoztatón.

– Ha (a nyugati országok) nem akarnak őszinte hozzáállást tanúsítani azzal kapcsolatban, amit António Guterres ENSZ-főtitkár javasolt, és oly kitartóan szorgalmazott, akkor „a továbbiakban a szárazföldön, a vasúton és a folyókon keresztül szállítsák Ukrajnából az érintett termékeket – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője. Lavrov egyúttal azzal hencegett, szükség esetén majd kidolgoznak egy másik megállapodást Törökországgal, Katarral. Kérdés, mennyire lenne ebben a Nobel-békedíjra pályázó Recep Tayyip Erdoğan török elnök.

Mint arról a Népszava is beszámolt, Ukrajna és Oroszország júliusban, az ENSZ és Törökország közvetítésével állapodott meg az ukrajnai gabonaexport újraindításáról, miután Oroszország blokád alá vonta az ukrajnai kikötőket. A megállapodás lehetővé tette, hogy az ukrán gabona ismét kijusson a világpiacra, a cél pedig az volt, hogy visszaállítsák az invázió február 24-i kezdete előtti szintet, amikor is havonta 5 millió tonna szállítmány hagyta el Ukrajnát. Az ENSZ szerint mire a megállapodást július 22-én aláírták, mintegy 47 millió embert sújtott „akut éhínség”. Az egyezmény ötlete egyébként már az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdetét megelőzően is megvolt az ENSZ-nél.

A megállapodásnak köszönhetően újraindulhatott az élelmiszer- és a műtrágyaexport is Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből, Odesszából, Csornomorszkból, Pivdennijből.

Bár a Nyugat nem léptetett életbe az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot sújtó szankciókat, Oroszország már többször is jelezte, hogy feltételekhez köti a 120 naponta meghosszabbítandó megállapodást, egyúttal közölte, a márciusi hosszabbítás részéről mindössze 60 napra szól. Moszkva egyebek között követeli, hogy a Nyugat tegye lehetővé az Orosz Mezőgazdasági Bank (Roszszelhozbank) visszavételét a (nemzetközi bankközi forgalmat biztosító) SWIFT-rendszerbe. Követelik továbbá, hogy tegyék lehetővé ismét a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállítását, oldják fel a biztosítási és viszontbiztosítási korlátozásokat, tegyék lehetővé a kikötőkhöz való hozzáférést, indítsák újra az oroszországi Toljatti és Odessza közötti ammóniavezetéket, továbbá oldják fel az élelmiszer- és műtrágyaexportban érintett orosz cégek számláit és eszközeit.