Meglehet, ez volt a legfontosabb dolog, amit a világszervezet élén tettem – nyilatkozta a BBC-nek Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, miután Isztambulban megszületett az egyezség a Fekete-tenger megnyitásáról az ukrán és az orosz gabonaexport előtt. Ukrán részről Olekszandr Kubrakov infrastruktúraügyi, orosz oldalról Szergej Sojgu védelmi miniszter írta alá a dokumentumot. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy két külön szerződésről van szó, amit a felek az ENSZ-szel és Törökországgal kötöttek, merthogy az ukránok és az oroszok egyelőre semmit nem írnak alá közvetlenül egymással. Az egyik az orosz, a másik az ukrán árút szállító teherhajókra vonatkozik. A nemzetközi tőzsdéken mindenesetre már az egyezség megszületésének hírére csökkenni kezdtek a gabona- és élelmiszerárak, ami jó hír az az afrikai és közel-keleti térség éhínség fenyegette országainak.
Ukrajnában több mint húszmillió tonna gabona vár elszállításra és már érkezik az idei, a tavalyinál mintegy 20 százalékkal kisebb, de még így is jelentős mennyiségű termés. A megállapodás értelmében az ukrán Odessza, Csernomorszk és Juzsnij kikötőiből megindulhatnak a teherhajók a Földközi-tenger irányába és az oroszok is felújíthatják a gabona, élelmiszer és műtrágya exportját. Ez utóbbiakra eddig sem vonatkoztak a nemzetközi szankciók, de a nemzetközi hajózási cégek a háború kezdete óta elkerülték a Fekete-tengert.
Az oroszok nem küldhetnek ellenőröket az ukrán kikötőkbe és hadihajóik sem kísérhetik a teherszállítókat, amelyeket ukrán kalauzok vezetik át az egyelőre megmaradó aknamezőkön. Sojgu az aláírás után megígérte, hogy Oroszország később sem él vissza a kikötőkhöz vezető tengeri útvonalak aknamentesítésével. Kijevben pedig figyelmeztettek, hogy minden esetleges orosz provokációra katonai választ fognak adni. Az érkező és induló járműveket a törökök vizsgálják át, hogy ne szállíthassanak fegyvert és hadianyagot. A felek Isztambulban hoznak létre a folyamatot figyelemmel kísérő és az esetleges zavarokat kezelő koordinációs központot.
A Recep Tayyip Erdogan török elnök jelenlétében aláírt egyezség a török diplomácia nagy sikere. Ankara nem alkalmazott szankciókat Oroszországgal szemben és a háború kezdete óta igyekezett közvetíteni a felek között. Kezdetben még tűzszüneti tárgyalásoknak is helyt adott, jóllehet ezek gyorsan megszakadtak. Törökország a NATO tagja, drónokat exportál Ukrajnába, a szíriai és a líbiai konfliktusban is az Oroszországgal ellentétes oldalon áll, ennek ellenére semleges tudott maradni az ukrajnai háborúban, amivel alaposan felértékelte saját nemzetközi szerepét.
A nagy áttöréssel azonos napon jelentették be, hogy a világkereskedelem egyik központja, Rotterdam kikötője felfüggeszti az Oroszországból érkező és oda induló konténerek fogadását. A meglévő súlyos problémák egyikére utalva Jurij Rizsenkov, a Metinveszt nevű ukrán fémipari cég vezérigazgatója arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy az oroszok eltulajdonítottak és elszállítottak mintegy 600 millió dollár értékű, már legyártott és részben már el is adott acélterméket. A Metinveszté többek között a mariupoli ostrom során elhíresült Azovsztál kombinát is.
Az orosz védelmi tárca közleménye szerint az elmúlt két hétben négy HIMARS típusú, amerikai gyártmányú rakéta-sorozatvetőt és egy a rakétákat szállító és betöltő járművet semmisítettek meg a hadszíntéren. A Pentagonban ugyanakkor azt állították, hogy egyrészt mind a 12, Ukrajnának eddig küldött HIMARS sértetlen, másrészt nem is létezik olyan szállító és töltő jármű, amiről Moszkvában beszéltek.
A herszoni orosz adminisztráció helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva már meghitelezte, hogy a megye, ahol elvben erről népszavazás dönt majd, beolvad Oroszországba. Mint mondta, akkor majd orosz katonai támaszpontok is lesznek itt, de a HIMARS-ok miatt addig is megerősítették a térségben a légvédelmet. Az ukránok a héten kétszer is rakétákkal lőtték és megrongálták a Herszonba a Dnyeper folyón át bevezető hidat, amelyen jelenleg nem is tudnak közlekedni a teherautók.