Nobel-békedíj;jelölések;Oslo;magánszemélyek;szervezetek;

- Zelenszkij, Navalnij, Erdogan, Thunberg és még további 301 jelölt van az idei Nobel-békedíjra

A díjak odaítélésekor az is szempont lehet, hogy idén van az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának a 75. évfordulója.

Összesen 305 jelöltje van az idei Nobel-békedíjnak – jelentette be szerdán Oslóban a Norvég Nobel Bizottság, amely a neveket azonban nem tette közzé, ugyanis a bizottság alapszabálya szerint a jelöltek nevét ötven évre titkosítják. A jelöltek száma 2023-ban alatta marad a 2016. évi 376-os rekordnak, és összesen 212 magánszemélyre, illetve 93 szervezetre érkezett javaslat a február 1-jei határidőig.

A több ezer jelölő, akik között lehet bármely ország parlamenti képviselője, minisztere, korábbi díjazott vagy  egyetemi tanár a bizottsági titkosítás ellenére közzéteheti a jelöltje nevét. Az így közzétett jelölések közül számos áll kapcsolatban az ukrajnai háborúval: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és egy háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi bíróság felállításán munkálkodó ukrán szervezet. A Nobel-békedíjra jelöltek között vannak Vlagyimir Putyin orosz elnököt bíráló oroszok is: Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, Vlagyimir Kara-Murza újságíró és a Veszna demokráciatapárti ifjúsági szervezet.

A listán szerepel továbbá két fiatal klímaaktivista, a svéd Greta Thunberg – őt ezúttal már negyedik alkalommal jelölték a díjra – és az ugandai Vanessa Nakate, Maszi Alinedzsád iráni nőjogi aktivista és az általa vezetett, a hidzsáb viselését ellenző My Stealthy Freedom nevű szervezet, Mahbuba Szeradzs afgán nőjogi aktivista, valamint az Üdvhadsereg.

Henrik Urdal, az Oslói Békekutató Intézet igazgatója, aki több emberi jogi aktivistát is jelölt a kitüntetésre, február 1-én emlékeztetett, hogy idén van a 75. évfordulója az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának, és a listájával az emberi jogok védelmezőire hívja fel a figyelmet. A listán szerepelnek demokráciapárti kínai és hongkongi aktivisták (Csov Hang-tung, Peng Lifa, az Ujgur Bíróság nevű szervezet), a junta által leváltott Kjaú Mo Tun mianmari ENSZ-nagykövet, aki azóta is hivatalban van, és a katonai diktatúrát ellenző NUCC pártszövetség, valamint Maggie Gobran egyiptomi esélymunkás.

Tavaly a Nobel-békedíjat hárman kapták megosztva: az orosz hatóságok által betiltott Memorial orosz civil szervezet, az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja és Alesz Bjaljacki bebörtönzött fehérorosz aktivista. A díjazottak Oslóban december 10-én, az alapító Alfred Nobel 1896-os halálának évfordulóján veszik át a díjjal járó oklevelet és a 10 millió svéd koronás (344,2 millió forint) pénzjutalmat. A Nobel-békedíj jelöltjei tudományos kollégáikhoz képest  gyakrabban okoznak meglepetést és vitákat, például 2021-ben Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök egyaránt a jelöltek között volt.

Az atlantai vádesküdtszék vádemelést javasolt a volt elnök ellen a 2020-as választási machinációi miatt. A testület vezetője több kulisszatitkot osztott meg a vizsgálatról.