Öt nap alatt több mint 2800 pedagógus jelezte hétfő délutánig egy online felmérésben, hogy akár el is hagyhatják a tanári pályát, ha a kormány megvalósítja terveit, és idén nyáron egy új törvénnyel megfosztja a pedagógusokat közalkalmazotti jogviszonyuktól. Az aHang.hu-n található kérdőívet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógus Egység és a Hívatlanul Csoport azért kezdeményezte, hogy kiderüljön, mennyien mérlegelik a pályaelhagyást az új, munkavállalói szempontból hátrányos következményekkel járó státusztörvény bevezetése esetén.
A Népszava még januárban írta meg elsőként, hogy a kormány egy új jogállási törvénnyel készül átalakítani a pedagógusok foglalkoztatását, ami a közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetését jelentené. A márciusra elkészült törvénytervezetből ki is derült, hogy a közalkalmazotti státuszt egy új jogállási forma, a “köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” váltaná fel. A törvényben egyebek mellett újraszabályoznák a pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárások és büntetések előírásait, a próbaidőt 4 hónapról 6 hónapra emelnék, ami alatt bárkit indoklás nélkül el lehet bocsájtani, a felmentési időt 8 hónapról 60 napra csökkentik, ugyanakkor a lemondási időt - vagyis amikor a munkavállaló kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését - 2 hónap helyett 6 hónapra emelhetik.
Megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát a Belügyminisztérium, a nevelőtestületek szakmai önállóságát is jelentősen korlátoznák„Az új pedagógus státusztörvény egyfajta bosszú, válaszul a tiltakozó akciókra, sztrájkra, iskolai polgári engedetlenségre”A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, a mostani tanárhiány mellett (a PSZ becslései szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből) további nehézségeket jelenthet, ha a kérdőívet kitöltő mintegy háromezer pedagógus valóban elhagyja a pályát, de szerinte még ez sem roppantaná meg a rendszert. Ugyanis az új jogállási törvény lehetőséget teremt majd például arra is, hogy a munkáltató egyoldalúan, indoklás nélkül elrendelje a kötetlen munkaidő (33-40 óra) intézményen belüli eltöltését, az ingyen elrendelhető eseti helyettesítések száma pedig maximum 60 óráról 80 órára emelkedik. Vagyis
az egyre fokozódó pedagógushiányt azzal “kezelné” az oktatásirányítás, hogy a pályán maradókat még több munkára kötelezik.
Ebbe az irányba mutathat az is, hogy az iskolai adminisztrációs rendszerben, a KRÉTA-ban a “tanórák” szót “foglalkozásokra” cserélték az elmúlt napokban, amire L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője hívta fel a figyelmet. A jogszabályok szerint tanórát csak képesített szakember tarthat, foglalkozásokat viszont bárki, így pedagógiai asszisztensek vagy akár képesítés nélküli pedagógusok is. Totyik Tamás úgy véli,
ahhoz, hogy a túlmunkákkal már ne lehessen elfedni a tanárhiányt, legalább 20 ezer pedagógusnak kellene elhagynia a pályát.
A PSZ és a PDSZ egyébként egy petíciót is indított, tiltakozásul a pedagógus státusztörvény bevezetése ellen. A petíciót hétfő délutánig mintegy 19 ezren írták alá.
Totyik Tamás a Népszavának azt is elmondta, érdekvédelmi és szakmai szervezetek képviselői várhatóan a jövő héten egyeztetnek ismét Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral. Miután a törvényjavaslatot március 10-ig véleményezhették, a PSZ alelnöke azt várja, hogy a jövő héten kiderül, a kormány mit fogadott el a szakmai javaslatok közül.
Látszatérvekkel indokolja az Orbán-kormány a pedagógusok közalkalmazotti státuszának eltörlésétFásultság és fenyegetettség uralta a szakképzésben dolgozók sztrájkját