- „Az új pedagógus státusztörvény egyfajta bosszú, válaszul a tiltakozó akciókra, sztrájkra, iskolai polgári engedetlenségre”

Totális jogfosztás – így értékelte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt a törvénytervezetet, amely megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és egy teljesen új jogállási törvény hatálya alatt, “köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” keretében alkalmazná őket. Totyik Tamás lapunknak azt mondta, ha a törvényt a mostani formájában elfogadják, számos hátrány éri a pedagógusokat. Úgy véli, az új jogállási törvény egyfajta bosszúként is értelmezhető, válaszul a több mint egy éve tartó tiltakozó akciókra, sztrájkra, iskolai polgári engedetlenségre.

Mint a Népszava megírta, a múlt héten közzétett jogszabálytervezetek szerint a BM a tantestületek szakmai önállóságát is korlátozná, nem dönthetnének például saját iskolájuk pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, az éves munkatervekről sem. Ugyanakkor az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal a pedagógusok azért járnak jól a szaktárca szerint, mert a bérezésnél nem az életkort, szolgálati időt veszik majd figyelembe, hanem a teljesítmény, így gyorsabban lehet előre haladni az életpályán. Ehhez egy sávos bérrendszert is bevezetnének, például egy Pedagógus I. kategóriában dolgozó tanár fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a teljesítményétől függően.

A PSZ alelnöke rámutatott: a sávos bérezés nagyban függ majd a tankerületi központok költségvetésétől is, így Totyik Tamás szerint valószínűbb, hogy a pedagógusok többsége a törvényben meghatározott minimális, vagy ahhoz közeli összeget fog kapni. Emellett az érdekvédő arra is felhívta a figyelmet, bármilyen bérrendezést is tervez a kormány, ahhoz egyáltalán nem lett volna szükség a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére, az új státusztörvény célja egyértelműen a munkavállalói jogok korlátozása:

Ebbe az irányba mutatnak a törvénytervezet következő elemei:

• A felmentési idő maximum nyolc hónapról hatvan napra csökken;

• Négy hónapról hat hónapra emelkedik a próbaidő időszaka, ami alatt indoklás nélkül el lehet bocsátani a munkavállalót;

• A pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés újraszabályozása: eljárás indítható, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő kötelességeit szándékosan vagy “súlyos gondatlansággal” megszegi (ilyen lehet akár a polgári engedetlenségi akció is – a szerk). Fegyelmi büntetés fokozatai: megrovás, havi illetmény hat hónapra szóló, legfeljebb 20 százalékos csökkentése, vezetői megbízás visszavonása, elbocsátás.

• Új, részletes szabályok a csoportos létszámleépítés feltételeiről, megtervezéséről, végrehajtásáról.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint mindemellett a pedagógusok többletmunkájának díjazása is kedvezőtlenebb lenne az új törvények szerint, például csak a tartós helyettesítésekért járna pénz, de azért is csak sima óradíjat, nem pedig rendkívüli munkaidőre vonatkozó díjazást fizetnének, ahogy azt a szakszervezetek korábban kérték. A munkaidő beosztására vonatkozó bekezdések alapján pedig egy pedagógust akár napi 12, heti 48 óra munkára is be lehetne osztani. Törvényben erősítenék meg azt is, hogy végzős, tanárszakos egyetemistákat is lehessen óraadóként alkalmazni az intézményekben szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra.

De tovább bővülhet a tanársztrájk megakadályozásának, ellehetetlenítésének eszköztára is:

Nagy Erzsébet szerint az új státusztörvény tervezete az eddigieknél minden szempontból hátrányosabb a pedagógusok, oktatási dolgozók számára, ami szembe megy a kormány korábbi, Európai Bizottságnak tett vállalásával, mely szerint nem fognak egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat.