A demokráciák erősödéséről, az autokráciák gyengüléséről értekezett Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok által életre hívott második “Csúcstalálkozó a demokráciáért” nyitányán, ám az esemény résztvevői és annak végkicsengése sem feltétlenül igazolta tézisét. Ez azonban sovány vigasz az Orbán-kormánynak, amely az Európai Unió egyetlen tagállamaként nem kapott meghívót a találkozóra. Magyarország távolmaradása azért is kínos, mert nem volt túl magasan a léc, amit a magyar vezetésnek meg kellett volna ugrania.
A hibrid formátumban (részben virtuálisan) megtartott demokráciacsúcsra összesen 121 országot hívott meg az Egyesült Államok, ám korántsem egytől-egyig “mintademokráciákat”.
Sőt, ahogyan arra a Washington Post is felhívta a figyelmet, három olyan állam - nevesül: Angola, Irak és Kongói Demokratikus Köztársaság - is felkerült a vendéglistára, amelyeket a demokráciáért, illetve emberi- és politikai szabadságjogokért kampányoló Freedom House a nem szabad országok közé sorol. Az említett országokban súlyos problémát jelent a korrupció, de ezek közül messze Irakban a legjobb a helyzet, ahol legalább választásokat tartanak, viszont gyenge az állami intézményrendszer, és a hatóságok képtelenek megvédeni a polgárok jogait a törvényen kívüli milíciákkal szemben. Angolában viszont az 1974-es függetlenedés óta ugyanaz a párt gyakorolja a hatalmat és - a Freedom House szerint - rendszerszinten elnyomja a politikai ellenvéleményeket, míg a Kongói DK-ban a politikai elit manipulálja a választásokat és a polgárok még alapvető jogaikat sem gyakorolhatják szabadon. Biden mindazonáltal nyitóbeszédében méltatta Angolát, mondván a közép-afrikai ország lépéseket tett a független igazságszolgáltatás kiépítésére. Az amerikai elnök ezen kívül mindössze a Dominikai Köztársaságot és Horvátországot illette dicsérettel, őket a korrupcióellenes fellépésük miatt.
Eltérő interpretációk születtek arra, hogy hazánk miért nem fért bele ebbe a díszes társaságba. A magyar külügyminisztérium szerint a háttérben az áll, hogy “Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait”, illetve az ukrajnai háború, a migráció és a gender ügyben sincs egyetértés a két ország vezetése között. David Pressman budapesti amerikai nagykövet egy szerdai háttérbeszélgetésen elutasította ezt a magyarázatot. Rámutatott, hogy megkérdőjelezhető az Orbán-kormány demokrácia iránti elkötelezettsége, például a rendeleti kormányzás és Magyarországon összesen 2547 napja érvényben lévő különböző vészhelyzetek miatt. A vendéglista összeállításakor vélhetően a demokrácia állapota volt az egyik legfontosabb, de a Biden nem volt finnyás, láthatóan olyan országokat is meghívott, ahol javuló tendenciát érzékel vagy legalább lát esélyt pozitív fordulatra.
Magyarország számára nemcsak kínos az elmaradt meghívás, hanem az ország érdekérvényesítési képességét is rontja.
Az amerikai kormányzat szerint a következő éveket, évtizedeket a demokráciák és az autokráciák vetélkedése fogja meghatározni, és Magyarország egyelőre kimarad az Egyesült Államok vezetésével formálódó értékalapú koalícióból, amelyben legfontosabb kereskedelmi partnereink és szövetségeseink viszont helyet kapnak.
A Biden vizionálta demokráciapárti koalíció egyelőre azonban még gyerekcipőben jár. Ezt tükrözi az is, hogy a csütörtökön befejeződött demokráciacsúcs zárónyilatkozathoz a résztvevő országok kevesebb mint kétharmada, csupán 73 állam csatlakozott, közülük egy tucatnyi meghívott a szöveg egyes bekezdéseit elutasította. Külön kínos, hogy az Egyesült Államok által felkért öt társrendező egyike, Zambia, valamint az amerikai elnök elismerését kivívó Domikai Köztársaság sem állt teljes mellszélességgel az emberi jogok, különösen a demokrácia alapfeltételeinek tekintett jogok tiszteletben tartásáról szóló deklarátum mögé, Angola pedig alá sem írta azt.
A tizenhét pontból álló nyilatkozat diszkrimináció elleni küzdelmet előirányzó nyolcadik részét utasította el a legtöbb résztvevő: Bulgária, a Dominikai Köztársaság, Irak, Lengyelország Mauritánia, Paraguay és Zambia, zömében feltehetően a szexuális irányultság és a nemi indentitás alapján történő kirekesztés elleni fellépést szorgalmazó részeket kifogásolták. Szintén több állam tagadta meg az emberi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonását előirányzó négyes-, illetve a nők jogának tiszteletben tartásáról szóló kilences pont elfogadását. Figyelemre méltó, hogy India, Örményországgal és Mexikóval együtt a preambulum harmadik, Ukrajna elleni orosz inváziót elítélő bekezdéséből vonta ki magát. Mindez egyértelmű azt jelzi, hogy az Egyesült Államoknak még sokat kell dolgoznia azon, hogy széleskörű koalíciót építsen ki a nyugati demokratikus értékrend iránt elkötelezett országokból.
