a párizsi parlamentben hétfő délután kezdődik a vita arról a nem is egy, hanem két bizalmatlansági indítványról, amelyet az Emmanuel Macron francia elnök égisze alatt működő kormány ellen nyújtottak be a vitatott nyugdíjreform elfogadásának a módja miatt.
Az egyik bizalmatlansági indítványt a kis bal- és jobboldali alakulatokból álló pártszövetség, a LIOT, a másikat a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés (RE) nyújtotta be. Nem valószínű, hogy át fognak menni, az elnök és az Élisabeth Borne miniszterelnök vezette kabinet mögött ugyanis 311 fős többség áll az 577 tagú törvényhozásban – a nyugdíjreformot támogatja a Nicolas Sarkozy exállamfő pártjának a jogutódja, a Köztársaságiak is – benyújtásuk azonban ékesszólóan jelzi, mekkora felhördülést keltett Franciaországban a nyugdíjreform és az, hogy a francia alkotmány 49. pont, 3. cikkelyére hivatkozva fogadták el, amely lehetővé teszi, hogy az elnök parlamenti szavazás nélkül rábólinthasson egy törvényre.
Franciaország rendkívül nagyvonalú a nyugdíjasaival, a GDP 14 százalékát a nyugdíjakra meg el, a nyugdíjreform pedig arról szól, hogy a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64 évre emelik. Ezt mindegyik szakszervezet elutasítja, a felhördülésre jellemző, hogy a franciák két hónapja szinte minden nap országszerte hatalmas tüntetéseken tiltakoznak ellene. Egymást érik a sztrájkok is, a párizsi utcákat több mint 10 ezer tonna szemét borítja a hulladékszállítók két hete tartó sztrájkja miatt, a polgári légi közlekedési hatóságok pedig felkérték a légitársaságokat, hogy kedden és szerdán a járataik mintegy 20 százalékát töröljék. Az olajóriás TotalEnergies munkavállalóinak a 20 százaléka is beszüntette a munkát. Belügyminisztériumi közlések szerint a hétvégi tüntetéseken 169 embert vettek őrizetbe.
Amíg Charles de Courson a LIOT által benyújtott bizalmatlansági indítvány szerzője szerint nincs más mód, hogy megakadályozzák a társadalmi-politikai válságot, Eric Ciotti, a Köztársaságiak vezetője a múlt héten jelezte, a pártja nem támogatja a javaslatot. A 49.3-hoz folyamodni mély alkotmányos válság, hosszú évek politikai kudarcainak a jele, de nem a bizalmatlansági indítvány a megoldás rá
Ahhoz, hogy a két bizalmatlansági indítvány valamelyikét elfogadják, 287 támogató szavazatra van szükség. A Le Monde emlékeztet, hogy a szavazáson csak azokat a voksokat számolják össze, amelyek támogatják a bizalmatlansági indítványt, az pedig kizárt, hogy a kabinet mögött álló pártszövetségek bármelyik tagja megszavazza azzal együtt, hogy Élisabeth Borne-t a Macron-féle Újjászületés mozgalomban is többen kritizálták, amiért a 49.3-hoz folyamodott a nyugdíjreform elfogadásakor. Ha a kettő közül valamelyik mégis átmegy, nem Emmanuel Macron, csak a kabinet bukik, az elnökre pedig úgy várhat előrehozott választás és egy új kormány alakítása, hogy a népszerűsége a nyugdíjreform miatt 2019 óta nem látott mélypontra, 28 százalékra süllyedt.
