Éles kritikával illette a Belügyminisztérium új pedagógus teljesítményértékelő rendszerének tervezetét Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, aki 2020-ig az Oktatási Hivatal elnökeként vett részt az oktatásirányításban. Gloviczki Zoltán péntek este, a budapesti Kossuth Klubban szervezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, a közoktatás mostani helyzetében „teljes elmebetegség” bármilyen változtatást bevezetni, különösen olyat, ami szakmailag is vitatható.
Mint arról beszámoltunk, a tervek szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, valamint több, a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük, mint az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, munkafegyelem. Az értékelési folyamatban átlagon felül teljesítők pluszpénzt kaphatnak, az átlagon alul teljesítőket pedig például továbbképzésekre küldhetik.
Gloviczki Zoltán szerint az egész pedagógusminősítést „rendetlenebbé teszi” az új koncepció, amiből nem derül ki egyértelműen, fejleszti, kiegészíti, vagy teljesen felváltja a mostani minősítési rendszert. Hozzátette, nem látja sem a célját, sem az indokát a tervezett átalakításoknak. Úgy véli, az új értékelési koncepció, amely befolyásolhatja a tanárok bérezését, lényegében egy mézesmadzag, csak méz nélkül. Hangsúlyozta azt is, a jelenleg is alkalmazott minősítési rendszer bevezetését korábban támogatta, de szerinte legalább tíz év szakmai párbeszédre lett volna szükség a rendszer finomhangolásához, ami – mint fogalmazott - nálunk nulla év volt.
Pintér Sándor rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekbenNyilvános a Belügyminisztérium terve, így emelnék meg a tanárok bérét Megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát a Belügyminisztérium, a nevelőtestületek szakmai önállóságát is jelentősen korlátoznákA beszélgetésen részt vett Tollner József, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára is, aki egyebek mellett azt mondta, a pedagógusoknak nem az értékeléssel van bajuk, hanem azzal, hogy az minősíteni, rangsorolni akarja őket a munkájuk alapján. Szerinte nem az állam feladata, hogy egyénileg értékelje a tanárokat, hanem az intézményeké:
a belső értékelési rendszer akkor működhetne jól, ha annak szempontjait iskolán belül dolgozhatnák ki, nem minősítő, hanem fejlesztő céllal.
A kerekasztal másik résztvevője, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének tagja, Szendrei Zoltán egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az új rendszer minőségi szempontként állítaná be a túlmunkát ahelyett, hogy azt minden tanárnak egyformán kifizetnék. Nahalka István oktatáskutató pedig arra mutatott rá: a kormány tervezete valójában nem új, legalább 60-80 évvel ezelőtti pedagógiai gondolkodásnak felel meg.
Nem csak a bérekért sztrájkolnak
Pénteken is több köznevelési és szakképzési intézményben szüntették be a munkát a tanárok a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felhívására, de a tiltakozások oka már nemcsak az, hogy a kormány hónapok óta nem reagál érdemben az érdekképviseletek követeléseire, számos pedagógus a Belügyminisztérium új törvénytervezetein is felháborodott, amelyekkel egyebek mellett megszüntetnék a tanárok közalkalmazotti jogviszonyát, új rendszerben értékelnék a teljesítményüket, szűkítenék a tantestületek szakmai önállóságát, nem dönthetnének például az iskolai pedagógiai programról sem.
- Világos, hogy az új jogállási törvény és a teljesítményértékelési rendszer célja nem más, mint gerincet törni, megregulázni azokat, akik a minőségi közoktatásért merészeltek békésen, intellektuálisan síkra szállni - írták a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárai. Az intézményben 41 pedagógus csatlakozott a sztrájkhoz. Hozzátették: az új rendeletek az egész pedagógustársadalmat kerékbe törik, de még ennél is nagyobb baj, hogy mindennek a diákok a legnagyobb vesztesei. - Ezért kell tiltakoznunk, ezért sztrájkolunk - írták.
