Tavaly egész évben 4,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ám az évet kettősség jellemezte: az év első felében még erőteljesen nőtt a bruttó hazai termék (GDP) értéke, a második félévben viszont már csökkent. Mivel két egymást követő negyedévben is visszaesés volt az előző negyedhez mérten, a magyar gazdaság technikai recesszióba került. A KSH adatai szerint a harmadik negyedben 0,7 százalékos, a negyedik negyedben pedig 0,4 százalékos visszaesést mértek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a már nyilvánosságra került részadatokból arra a következtetésre jutottak, hogy az idei első negyedévben tovább folytatódik a gazdaság zsugorodása. Becslésük szerint a január 1 -február 19 közötti időszakban éves szinten 2,3 százalékkal maradt el a GDP értéke a tavalyi hasonló időszakból.
A KSH csütörtökön hozta nyilvánosságra a tavalyi utolsó negyedéves GDP adatok részleteit, ebből kiderül, hogy az utolsó negyedben ugyan még 0,4 százalékkal magasabb volt a GDP értéke, mint 2021 IV. negyedik negyedévében, de a megelőző három hónaphoz képest már 0,4 százalékkal csökkent. Meglepő módon az eddig nagyon gyenge teljesítményt nyújtó mezőgazdaság eredménye az utolsó három hónapban már nőtt, itt 6,6 százalékos bővülést mért a KSH az előző negyedhez képest. Fél százalékkal csökkent viszont az ipar, 0,7 százalékkal a kereskedelem teljesítménye. Növekedni tudott még az építőipar (2,1 százalékkal), a logisztika (1,9 százalékkal), a pénzügyi szektor is 1,6 százalékkal, vagyis recesszió ide, recesszió oda, a GDP csökkenése nem érinti a teljes gazdaságot, csak néhány ágazatot érintett, igaz ebből az ipar GDP-jének csökkenése a szektor súlya miatt meghatározó.
Beköszöntött a recesszió Magyarországon, egy aránylag hízelgő szám elfedi a problémákatA felhasználási oldalon is voltak meglepetések: az utolsó negyedben (még) nem csökkent a lakossági fogyasztás, amely 0,3 százalékkal haladta meg az előző negyedévit és 2,1 százalékkal az előző évit. Nagyot estek a beruházások, ami várható volt, mert a jelenlegi lassú növekedés és magas kamatok miatt nem fektetnek be a cégek a termelésbe.
Az elemzők idehaza és a Európában sem számolnak elhúzódó komoly visszaeséssel. Magyar Nemzeti Bank már idézett előrejelzése szerint az idei év első negyedévében féként a gyenge belső kereslet miatt a GDP még csökkenni fog. Az MNB márciusban frissíti gazdasági előrejelzését, a jelenlegi hivatalos prognózisa azzal számol, hogy a tavalyi 4,6 százalék után éves szinten 0,5-1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Várhatóan az év második felében indulhat meg egy élénkebb gazdasági növekedése, a tavalyinál jóval egészségesebb szerkezetben, vagyis fenntartható módon.
A KSH által most nyilvánosságra hozott részletes GDP-adatok megerősítették, hogy folytatódtak azok a belső folyamatok, amelyek a harmadik negyedévben már csökkentették a GDP-t, és a negyedik negyedévben technikai recesszióban öltöttek testet – írta elemzésben Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint mindeddig a lakosság csökkenő vásárlóereje még nem igazán éreztette hatását, szemben a magas kamatkörnyezettel és az elhalasztott, elmaradó beruházásokkal. A magas infláció érdemi, gazdaságot visszafogó ereje 2023 első negyedévében mutatkozhat meg, vagyis a technikai recesszió három negyedéven át tarthat a magyar gazdaságban. Tavaszra már jöhet némi pozitív változás, elsősorban az export segítségével, míg az év második felében már a belső folyamatok is hozhatnak pozitív változásokat. Összességében 2023-ban 0,7 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, amelyet – leginkább a vártnál kedvezőbb külső környezet miatt – enyhe pozitív kockázatok öveznek – tette hozzá Virovácz Péter.
Újabb hitelminősítés jön
Pénteken hozza nyilvánosságra a Moody’s hitelminősítő Magyarország új államadósság besorolását. Intő jel lehet, hogy a három nagy nemzetközi cég közül már kettő, a Fitch , illetve a Standar&Poor’s is rontott a magyar államadósság besorolásán. Az S&P leminősítette az országot, így a befektetésre ajánlott kategória aljára kerültünk, a Fitch csak a leminősítést valószínűsítő negatívra rontott a besorolás kilátásait. A két nagy elemzőcég külső és belső gazdasági okokkal magyarázta a negatív irányú változást, ezek közül az egyik kockázat – a magas földgázárak – megszűntek, ám továbbra sem tekinthető az ország jogállamnak, emiatt uniós pénzek sem érkeznek. Nagy kérdés, hogy a Moody’s hogyan értékeli a magyar gazdasági kilátásait. A cégnél a magyar adósság besorolása két kategóriával a bóvlikötvények felett van, viszont a kilátások stabilak, s ezért nem lehet kizárni, hogy nem lesz leminősítés, csak a kilátásokat rontja a Moody’s. Egy leminősítés viszont véget vethet a forint elmúlt hetekben látott szárnyalásának.
