;

kamat;kamatvágás;lakáshitel;lakáspiac;ingatlanvásárlás;hitelkamatok;

A kamatszintek továbbra is jóval magasabbak, mint egy éve

- Újra csökkennek a hitelkamatok

Fordulat körvonalazódik a hitelpiacon, márciusban legalábbis nem fölfelé, hanem lefelé mozdultak a kölcsönök kamatai. Kamatvágásra ugyan már az előző hónapokban is volt példa, de ezek csak szórványos és kisebb engedmények voltak. Most azonban négy nagybank is jelentősen, akár két százalékpontnál is nagyobb mértékben vitte lejjebb személyi kölcsöne vagy lakáshitele kamatait – derül ki a Bank360.hu körképéből.

Az MKB Bank és a Takarékbank - amely hamarosan MBH Bank néven működik tovább - a fogyasztóbarát személyi kölcsönei kamatát csökkentette 2,5 százalékponttal. Az Erste Bank még február közepén változtatott személyi hitelei kamatán 0,5-1,3 százalékponttal.

A CIB Bank a jelzáloghiteleknél vágott kamatot: a futamidő végéig fix kamatozású kölcsönök kamata 1,84-2,14 százalékponttal csökkent. A rövidebb kamatperiódusoknál óvatosabb volt a bank: az ötévesnél 0,54-0,91, a tízévesnél 0,7-1,87 százalékponttal mérsékelte a kamatot. A bank így most 8,89 és 11,33 százalék közötti ügyleti kamattal kínálja lakáshiteleit. Az OTP Bank 0,5 százalékponttal mérsékelte jelzáloghitelei kamatát. A legnagyobb hazai banknál továbbra is csak a futamidő végéig fix kamatozású hitelek érhetők el, és az ügyleti kamat egyelőre minden esetben 10 százaléknál magasabb, 10,84 és 12,64 százalék közé esik.

A csökkentés ellenére ezek a kamatszintek továbbra is jóval magasabbak, mint egy éve. Tavaly márciusban ugyanis a jegybanki adatok alapján a lakáshitelek átlagos hitelköltségmutatója még 5 százalék alatt volt. A magas infláció miatt 18 százalékra emelt irányadó kamatot azonban továbbra is fenntartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a bankközi kamatok így még mindig magasak, és ez egyelőre nem ad lehetőséget a hitelkamatok látványosabb csökkentésére.

A bankok viszont lépéskényszerben vannak, hiszen az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a lakáshitelek iránti kereslet. A jegybank adatai alapján tavaly decemberben már feleannyi jelzálogkölcsönt sem folyósítottak a bankok, mint egy évvel korábban: 105,5 milliárd forint helyett 41,1 milliárd forintot helyeztek ki. A Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass becslése szerint februárban már csak 35 milliárd forintnyi jelzáloghitelről kötöttek szerződést a bankok, ami januárhoz képest 5, tavaly februárhoz képest 66 százalékos visszaesés.

Az MNB januári banki konjunktúrafelmérése alapján a pénzintézetek 42 százaléka a lakossági szegmensben a következő fél évben a hitelkereslet további csökkenésére számít, miközben 45 százalékuk a verseny fokozódását is előrevetíti.

A magas hitelkamatok ugyanis eltántorítják a vevőket a hitelfelvételtől, egyre kevesebben szeretnének ilyen magas költségekkel hosszú évekre eladósodni. A „rezsisokkal” párosulva ennek hatása a lakáspiaci számokra is jócskán rányomja bélyegét. A Duna House becslése szerint februárban mindössze 6 253 lakás cserélt gazdát, ami 50 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Igaz, a januári mélypont után ez már 7 százalékkal több adásvételt jelent, az ingatlanközvetítő hálózat pedig a következő hónapokban további növekedésre számít. 

Az újabb hazai hálózattal létrehozott monopolhelyzetben a tervek szerint visszaszorulnak majd a drága importnövények.