Miközben Európában a szociális jogok és -ellátások biztosítása alapvető kérdés, a magyar állam ezen a téren messze átlag alatt teljesít, a negyedik legkevesebbet költi e területekre – derül ki az állami kiadásokat összehasonlító 2021-es Eurostat adatokból. Ugyanakkor az átlagnál többet költ saját magára. A kormányzati bürokráciával kapcsolatos kiadások az uniós tagállamokban átlagosan a GDP hat százalékát emésztették fel, ugyanez Magyarországon 2021-ben nyolc százalék volt. Az egész EU-ban harmadik legdrágábban működő állam volt a magyar, épp hogy csak lemaradtunk a dobogó tetejéről, ahol az olaszok és a finnek álltak a GDP 8,1 százalékára rúgó kiadással. Az uniós átlag felett költ a magyar kormány vallási és kulturális, valamint szabadidős támogatásokra, olyannyira, hogy ezen a területen a legelső az uniós országok között.
A magyar állam 2021-ben a GDP 48,4 százalékát költötte el, vagyis a gazdaságban megtermelt minden második forintot a kormány újraosztotta a költségvetésen keresztül. Az uniós átlagban ugyanez az arány 51,5 százalék volt, vagyis a magyar állam újraelosztása egy kicsivel maradt el az átlagtól. Az élen Franciaország állt a GDP 59 százalékával, ezt követi Görögország, majd a Ausztria. A lista végén Írország áll, ahol a költségvetés csak a GDP 24,8 százalékát osztotta újra.
Az sem mindegy, hogy az egyes országok mire fordítják a beszedett adókat: a 2021-es adatokon még tetten érthetők a Covid-járványra és -válságra adott válaszok, vagyis Európában a gazdasági támogatások, valamint a szociális és egészségügyi kiadások ugrottak meg, ami pont nem igaz Magyarországra. 2021-ben uniós államok átlagosan a GDP-jük 8,1 százalékát költötték az egészségügyi kiadásokra, amely megegyezik a 2020-as kiadásokkal is, ugyanez Magyarországon csak 5,6 százalék. Miközben az EU átlagában a korábbi évek ráfordításai szinten maradtak, az egészségügyi kiadások idehaza csökkentek: 2020-ban a magyar állam a bruttó hazai termék (GDP ) 6,4 százalékát fordította erre a célra, vagyis 2021-ben már szinte azonnal megkezdődött a spórolás az egészségügyi kiadásokon.
Hasonló a helyzet a szociális, jóléti kiadásokkal: az uniós kormányok jelentős többsége a Covid-járványra, illetve a lezárásokra válaszul jelentősen növelték ezen kiadásokat. Az EU-ban szociális kiadásokra 2020-ban a GDP 22,6, 2021-ben pedig 21 százalékát fordították. Ezzel szemben a magyar költségvetés 2020-ban a GDP 13,5 százalékát, 2021-ben pedig 13,1 százalékot költötték el szociális kiadásokra, ez a negyedik legalacsonyabb adat Európában. Szociális védelemre a magyar kormánynál kevesebbet csak Írország, Málta és Ciprus költ, ezek tipikusan angolszász gondolkodású országok. 2010-ben még a magyar állam is 22 százalékot fordított jóléti kiadásokra, vagyis bő tíz év alatt a GDP hét százalékával csökkentek ezen kiadások idehaza. A szociális kiadásokon belül magyar állam kifejezetten keveset költ betegbiztosításra, de a nyugdíjkiadások sem érik el az uniós átlagot. Szociális kiadásokon belül egyedül a családi támogatások haladják meg azt, de azok sem kiemelkedő mértékben. Így az Eurostat adatai tükrében a kormány által hangoztatott elv, miszerint az első helyen a család és a nyugdíjasok állnak, csak arra elegendő, hogy az uniós középmezőnyben legyenek a magyar családok és nyugdíjasok.
A gazdaságok jövőbeni versenyképességét alapvetően befolyásolja, hogy egy ország mennyit költ az egészségügyre és oktatásra. Mint látható, egészségügyre a GDP 5,6 százaléka ment – ez a negyedik legalacsonyabb adat Európában –, ami megerősíti azt a vélekedést, hogy a magyar ellátás erősen alulfinanszírozott. Az oktatás területén viszont a magyar kormány hozta az uniós átlagot, legalábbis a kiadások területén, ennek ellenére rendkívül alacsony a tanárok bérszínvonala, de az egész oktatási rendszer teljesítménye gyenge, vagyis itt inkább rendszerszintű problémákról, semmit finanszírozási gondokról van szó.
Irányított gazdasági támogatás
A Covid alatt egész Európában megugrottak a gazdasági jellegű kiadások, az uniós átlag 2021-ben a GDP 6,3 százaléka volt, a magyar állam ezzel szemben a GDP 9,2 százalékát költötte el ilyen célra, ez a harmadik legmagasabb kiadás Görögország és Ausztria után. Vagyis a járvány alatt a magyar kormány nem a rászorulók és az egészségügy támogatására, hanem a cégekre költött. Az Orbán-kormány mindezt a munkahelyek megőrzésével indokolta, ezzel szemben tudható, hogy a 2020-21-ben elköltött céges támogatások jelentős része a kormányhoz bekötött NER-cégeknél landolt, sokszor olyan helyre ment, ahol egyetlen munkahelyet sem "őriztek meg".
