;

GDP;infláció;

- Listavezetők lettünk, a magyarországi infláció idén 10 százalékkal meghaladhatja az EU átlagát

Az Európai Bizottság friss gazdasági előrejelzése erre az évre visszaeső beruházásokat és fogyasztást, lassuló exportot és importot, 0,6 százalékra csökkenő GDP-t jósol Magyarországon.

Magyarország gazdasága 2022. harmadik negyedévében 0,4 százalékkal zsugorodott, mivel a korábbi fiskális ösztönzők hatása elhalványult, és súlyos aszályok sújtották a mezőgazdaságot. A fogyasztás és a beruházások lelassultak, miközben az ellátási lánc zavarainak enyhülése az export élénküléséhez vezetett. 2022. negyedik negyedévében a gazdasági aktivitás további csökkenése várható, mert az emelkedő energiaárak tovább terhelték a belföldi keresletet - áll az Európai Bizottság hétfőn publikált gazdasági előrejelzésében.

A gazdasági növekedés 2023-ban is visszafogott marad, a gazdaság ugyanis fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz. A magánfogyasztás az előrejelzések szerint 2022/2023 fordulóján visszaesik, mivel a magas infláció leszorítja a háztartá-sok vásárlóerejét. A beruházások várhatóan szintén visszaesnek a gyengébb kereslet, a növekvő hitelköltségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt. A lakások adásvételére és a hitelezésre vonatkozó mutatók arról árulkodnak, hogy a lakáspiac visszaesett, ami várhatóan tovább korlátozza az építőipari tevékenységet.

Az előrejelzések szerint az export növekedése a külső kereslettel összhangban lassul, de az importé még inkább, mivel a belföldi energiakereslet alkalmazkodik a magasabb árakhoz.

A külső egyensúly várhatóan javulni fog, amit az energiahordozók árának a 2022-es szinthez képest feltételezett mérséklődése okoz. A gazdasági növekedés fokozatosan élénkülni fog az infláció visszaszorulásával és a külső kereslet javulásával. A bizottsági előrejelzés szerint a reál-GDP-növekedés a 2022-es 4,9 százalékról 2023-ban várhatóan 0,6 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,6 százalékra emelkedik.

Az infláció tovább nőtt, ami az emelkedő termelési költségeknek, a valuta leértékelődésének és a közvetett adók több ágazatban történő emelésének a következménye volt 2022-ben. A magasabb költségek és adók áthárítása 2023-ban is folytatódik, így az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindex az előrejelzések szerint a 2022-es 15,3 százalékos éves átlagról 2023-ban 16,4 százalékra emelkedik. A lakossági energiaárak 2022. augusztusi emelkedése és az üzemanyagárak felső határának 2022. decemberi fokozatos eltörlése 2023-ban közel 4 százalékponttal növeli az éves átlagos inflációt. Miután az árszínvonal alkalmazkodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4 százalékra mérséklődik.

Magyarország gazdasági kilátásait továbbra is erőteljesen befolyásolja a globális be-fektetői hangulat. Az ország emellett különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozottak az import diverzifikálásának lehetőségei. Nagy a kockázata az infláció növekedésének, mivel az inflációs várakozások magas szinten rögzülhetnek - jósolja az uniós végrehajtó testület.

Az EU gazdasága kedvezőbb helyzetben van

A brüsszeli előrejelzés szerint az EU gazdasága kedvezőbb helyzetben van, mint azt tavaly ősszel jósolták. A bruttó hazai termék (GDP) idén 0,8 százalékra emelkedhet az EU-ban és 0,9 százalékra az euróövezetben. Mindkét térségben mostanra sikerült elkerülni a technikai recessziót, amelyet az évfordulóra vártak. Az Európai Bizottság az inflációs előrejelzéseket is kissé csökkenti mind 2023-ra, mind 2024-re vonatkozóan: az infláció a tavalyi 9,2 százalékról idén 6,4 százalékra, jövőre 2,8 százalékra csök-kenhet az egész Unióban. 

Magyarország a korrupció mértékével az Európai Unió sereghajtója lett. Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója ennek fő okát abban látja, hogy a magyar államot foglyul ejtették. Ennek iskolapéldája a Völner-Schadl ügy.