;

Parlament;NATO;Svédország;Finnország;

- „A Fidesz beveheti a delegációba Steven Seagalt, Mickey Mouse-t” – A svéd és finn NATO-csatlakozásról vitáztak a parlamentben

Egy rég várt javaslat került terítékre a magyar Országgyűlésben.

Különös jelentőséggel bír a NATO bővítése - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának vitáján a Parlamentben. Sztáray Péter kijelentette, a két ország gyakorta „rágalmazza” Magyarországot, emiatt kell tárgyalódelegációkat indítani. Arra kérte a képviselőket, hogy támogassák az Orbán-kormány előterjesztését. 

A KDNP-s Nacsa Lőrinc közölte azt is, hogy a delegációk utazása nem befolyásolja a szavazást, vagyis igent fognak mondani a két ország csatlakozására. A DK-s Vadai Ágnes arról beszélt, hogy Bucsa nevét sosem felejti el a világ, s nem lehet elmenni amellett, hogy mit művelt Oroszország, s igazságot kell szolgáltatni. Egyúttal értetlenségét fejezte ki, miért mennek tárgyalódelegációk az országokba, hiszen a konzultációt sok helyen, többek közt itthon is megtehetik.

– Kérem, ne felejtsék el, hogy az országhatáron kívül önöknek nincsen kétharmaduk. Játszhatják a folyton problémás fenegyereket az EU-ban és a NATO-ban, de ennek eredménye csak az lett, hogy aláásták Magyarország hitelességét 

és szövetségesi hűségét a NATO-ban – hangoztatta. Ezt követően eldilemmázott azon, mi lehet az oka a ratifikálás halogatásának. „Üdvözöljük Finnországot és Svédországot a világ legerősebb védelmi szövetségében. És reméljük, hogy végre a Magyar Országgyűlés is megszavazza a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációját” - zárta mondandóját Vadai Ágnes. 

„2022. február 24-e az orosz agresszió. Minket, magyarokat emlékeztet az 1956-os forradalomra, de emlékezteti egész Kelet-Európát, azokra az agresszív orosz kommunista megnyilvánulásokra, amelyek a kommunizmust végigkövették, így 1968-ra, 1980-ra, a kommunista táborban zajló hidegháborús retorikára” - kezdte felszólalását a külügyi bizottság fideszes elnöke. Németh Zsolt szerint még emlékeztet arra a Brezsnyev doktrínára is, amivel végső soron eltiporták Közép és Kelet-Európának a szabadság törekvéseit. Magyarország egyik válasza a helyzetre az egyértelmű békepárti diplomáciának az elindítása, s ez nem Putyin támogatását jelenti. Ugyanakkor Oroszország biztonsági igényeinek figyelembevétele elengedhetetlen lesz egy tartós rendezéshez, s ez nem jelenti Ukrajna cserbenhagyását sem. A NATO-t egy sikertörténetnek nevezte, a védelmi szervezet erősebb pedig lesz ezzel a két hadsereggel. Nyomatékosította, Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. 

„Vlagyimir Putyin elnök a NATO legsikeresebb lobbistájának bizonyult azáltal, hogy ez a két ország az agresszió eredményeképpen határozott úgy, hogy csatlakozik a szervezethez”

– fogalmazott Németh Zsolt. 

A jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt – jelentette ki a szocialista Harangozó Tamás. Az ellenzéki politikus azt hangoztatta, ha valaki ránéz a térképre vagy egy picit ismeri Finnország történelmét, az tudja, nem a finn kormánnyal, hanem a finn néppel „szórakozik” a kormány. Szerinte „nem szeretnék végignézni, hogy a saját országuk területén Bucsa-típusú események történjenek a következő időszakban”, ezért adják fel semlegességüket és csatlakoznak a világ legnagyobb védelmi szövetségéhez. „Önök ezzel szórakoznak?! Mert a Józsi meg a Julcsi azt mondta rám az oviban?! (…) ezt hozzák Önök egy szintre, hogy valamelyik parlamenti képviselő (…) csúnyát mondott a magyar kormányra...ezért egyébként büntetik meg, szórakoznak egy teljes nemzettel, akik mit sem tehetnek erről” – hangoztatta. Kijelentette,

semmilyen vélt vagy valós politikai sérelem miatt nem játszhatja Magyarország a sértődött gyereket, nem játszhatnak mások biztonságával, és nem járathatják le Magyarországot.

A Jobbik-Konzervatívok frakciója természetesen támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását – mondta el az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. Brenner Koloman szerint az a fajta külpolitikai magatartás, amelyet a háború kitörése óta Orbán Viktor és a Fidesz kormánya tanúsít, nagyon komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket. Szégyenletesnek, farizeusnak, álságosnak, cinikusnak nevezte azokat a parlamenti bizottságokban elhangzott kormánypárti felszólalásokat, amelyekkel húzták, halasztották ennek a mai vitának a napirendre tűzését. – Az a fideszes egypárti túlhatalom, amely gyakorlatilag 24 óra alatt rögtönítélő bíróságként ki tudja végezni a Magyar Orvosi Kamarát, az eljuttatott minket oda, hogy gyakorlatilag most, így a legutolsók között végre vitázhatunk erről a kérdésről. Azt gondolom, hogy a diplomácia világában nagyon jól érti mindenki, hogy Önök mit tesztek – szúrt oda. – Önök itt belül elröhögcsélhetnek most is tisztelt fideszes képviselőtársaim, mert ez egy szomorú és tragikus történet. És ezt Önök okozzák, Önök okozzák hazánk nemzetközi megítélésének. Ez az Önök felelőssége lesz a történelmi ítélőszék előtt, és meglesz az ítélet. Bűnös – fogalmazott. Végezetül azt sürgette, minél előbb szavazzák meg a csatlakozást. – Mert mi tudjuk, hogy Európa a biztonságunk. Az az Európai Unió, amelyből Orbán Viktor és a Fidesz ki akarja vezetni hazánkat – zárta felszólalását Brenner Koloman.

Hajlandó-e a kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében? 

– utóbbi kérdést pedig már a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd tette fel. A szélsőséges politikus levonta a konzekvenciát, miszerint „sajnos beállt a nemzetközi sorba az Orbán-kormány is, a magyarországi balliberális ellenzék elvárásainak megfelelően.” Kifejtette, a „szemfényvesztő kormány propagandával” szemben az amerikai érdekek kiszolgálásához asszisztál Magyarország is. A NATO tagállamok bővítésének magyar vétóját azért szorgalmazza -immár sajnos egyedüli pártként a Mi Hazánk Mozgalom - mert a világháború felé tett újabb lépés provokáció volna a katonai szövetség bővítése Oroszország határán, míg a semleges zóna nemzetközi érdek. Nincs bajunk Finnországgal és Svédországgal, de az ő érdekük is, hogy ne szélesítsük a háborús konfliktust a NATO-hoz való csatlakozásukkal épp most – fejtegette. Egyúttal azt követelte, hogy a Magyar Honvédség ne legyen az atlantista katonai szövetség „feláldozható segédcsapata.” Úgy véli, beláthatatlan következményekkel jár az idegen haderők magyarországi állomásoztatása és hazánknak az orosz katonai erők célpontjává tétele. Miért teszi idegen katonai felvonulási területté Magyarországot a magyar kormány? - tette fel a kérdést. Értetlenségét fejezte ki, hogy noha vita van a Fidesz-frakcióban, ám ennek nem vette észre semmilyen jelét az ülésteremben. „Ceterum censeo: a Mi Hazánk Mozgalom szerint itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen. Mi valóban nem akarunk világháborút” – fejezte be mondandóját Novák Előd.

A párbeszédes Szabó Tímea egyetértett Németh Zsolt azon állításával, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja nem kegy, hanem kötelezettség. Értetlenségét fejezte ki,

miért tartott hét hónapig ennek a törvénynek a vitáját behozni az Országgyűlés elé. 

Szerinte szégyen, hogy még az összes visegrádi ország is rajtunk kívül legkésőbb szeptemberben elfogadta ennek a két országnak a NATO csatlakozását. Felemlegette Juhász Hajnalka aKDNP-s képviselő azon mondatait, miszerint a Fidesz és a KDNP frakciójában vita volt arról is, hogy a NATO-bővítés az eszkalálja-e a háborút. Miközben elmondták, hogy a NATO az egy védelmi, katonai szervezet. Ha ez igaz, akkor egy védelmi szervezetnek a bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? - tette fel a kérdést. Majd levonta a konzekvenciát, miszerint a Fidesz össze-vissza beszél a kérdésben. Vagy azért csinálják ezt az egészet, hogy tovább húzzák már megint ezt az egész kérdést és a ratifikációt - ezzel tovább segítve Vlagyimir Putyin véres és illegális háborúját - vagy valóban megpróbálják esetleg megzsarolni a svédeket és a finneket, hogy az uniós pénzeket harcolják ki nekünk. Ezt ők nem fogják tudni megtenni, mert ez nem az ő döntésük - vélekedett. – Szeretném leszögezni azt, hogy természetesen a Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, maximálisan támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját, ugyanis meggyőződésünk az, hogy ez szolgálja Magyarország biztonságát is, ezért ezt ratifikálnunk nem kegy, hanem hazafias kötelezettség – fogalmazott Szabó Tímea. 

A vezérszónoki felszólalások után, képviselői hozzászólások következtek. Ekkor Vadai Ágnes kijelentette, aki nem ismeri a KDNP- és a Fidesz-frakció fölszólaló képviselőit, azt hiheti, hogy érdekeltek a gyors ratifikációban. Németh Zsolt felszólalásával pedig az volt a baja, hogy ő is pontosan tudja, a jövő héten ez nem történhet meg. Ráadásul megérkezett a házbizottság napirendi javaslata is, nincsen ratifikációs szavazás jövő héten, tehát valóban leghamarabb március 20-án lehet szavazni. A parlamenti tárgyalódelegációval kapcsolatban pedig azt mondta, ez nyilvánvalóan nem parlamenti delegáció, hanem egy Fidesz-KDNP-s delegáció. 

„Egyébként bevehetik Steven Seagalt, Mickey Mouse-t, akit akarnak ebbe a delegációba, engem egyáltalán nem érdekel.”

Az ellenzéki képviselőt éppen ezért jobban izgatja, hogy itthon is lehet tájékozódni ahelyett, hogy a magyar adófizetők pénzén elutazzanak. 

Akár arra is lehet következtetni, hogy politikailag ellenérdekeltek az állambiztonsági múlt feltárásában – mondta lapunknak Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője.