Mi lesz a sorsa az immár huszonhetedszer benyújtott javaslatuknak?
Elsőként az országgyűlés igazságügyi bizottsága tűzi napirendjére.
Mire számít? Támogatják, hogy tárgyaljon róla a parlament?
Nem gondolom.
Mi lesz erre az LMP válasza?
Kérni fogjuk, hogy tárgyaljon a módosításról a törvényalkotási bizottság.
És ők támogatják majd?
Biztosan nem. 2011 óta 26-szor terjesztettünk elő olyan törvényjavaslatot, ami biztosítaná az aktanyilvánosságot, s mindannyiszor leszavazta a tervezetet a parlament fideszes többsége. Tulajdonképpen már a bizottságokon sem jutott túl a javaslat. Pedig 2009-ben még azt ígérték, hogy támogatják az ügynökakták nyilvánossá tételét. Hogy miért vannak a kormánypártok ezen az állásponton, azt sosem indokolták meg. Nem vitatkoztak az előterjesztésről, nem voltak módosító javaslataik. Legfeljebb annyit mondtak, hogy a rendszerváltás kezdetén már megsemmisítettek dokumentumok egy részét, így torz képet kapnánk, a megmaradt akták alapján. De az általunk megkérdezett szakértők szerint nem lehet és lehetett eltüntetni a dokumentumokat nyomtalanul, ha belenyúltak, akkor annak számos jele van, és a besúgók tevékenységének nyomait nem lehet eltüntetni. Azzal is érveltek a fideszesek, hogy felállt már a Nemzeti Emlékezet Bizottság, s az megfelelően kezeli az ügynökaktákat. Csakhogy az egy parlament alá rendelt bizottság, és a grémium tulajdonképpen monopolizálta az akták kutatását. Mi viszont azt szeretnénk, ha autonóm történészek kutatnák az aktákat, és hoznák nyilvánosságra a tartalmukat, természetesen úgy, hogy az ügynöki jelentések áldozatait ne érje sérelem. És azt is szeretnénk, hogy az ügynökök, illetve beszervezőik és irányítóik neve váljon ismertté, és a rendszer működtetői többé ne tölthessenek be közhatalmi funkciókat, így ne lehessenek például képviselők, miniszterek, államtitkárok, polgármesterek, kormányhivatali vezetők.
Az LMP 27. alkalommal is megpróbálja nyilvánosságra hozatni az ügynökaktákatA Fidesz ezt láthatóan nem akarja, az LMP mégis erőlteti. Miért?
Amíg az állambiztonsági iratok nyilvánossága nem valósul meg, nem lehet befejezettnek tekinteni a rendszerváltást. Ez a feltárás nem csupán a múltról szól, hanem a jelenről és a jövőről. A kommunista rendszer ügynökeinek legalább annyi büntetés jár, hogy megismerjük a nevüket és tetteiket. Az unió tagjává vált, volt szocialista államok közül több is jól kezelte ezt a kérdést. Ugyanakkor nálunk például Szita Károlyról, Kaposvár fideszes polgármesteréről 2005-ben, majd később is publikáltak adatokat kutatók, amelyek szerint Krakus Péter néven lelkes besúgója volt a kommunista rendszernek, mégis megmaradhatott egy megyei jogú város első emberének. Ez elfogadhatatlan.
Ő tagadta, hogy ügynök volt.
A történészek szerint Szita és Krakus ugyanaz a személy
A kaposváriak olvashattak erről, mégis újra és újra megválasztották.
Igen, és Szita Károly minden évben elmegy a kommunizmus áldozatainak napján koszorúzni, amivel meggyalázza az áldozatok emlékét.
A választók – úgy tűnik – ezt tolerálják. Talán, mert már nem igazán érdekli őket, ki volt ügynök és mit jelentett?
Tapasztalataim szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége felháborítónak tartja, hogy az állambiztonsági iratok feltárása elmaradt, és hogy az ügynökök továbbra is közhatalmi funkciókat tölthetnek be.
Ha ennyire biztosak ebben, akkor miért nem szerveznek tömegdemonstrációkat a törvénymódosítás támogatása érdekében? Azzal nyomást gyakorolhatnának a kormányra.
Az emberek érdekli ez a kérdés, de sok, más, húsbavágó válságjelenség miatt nem gondoljuk, hogy az ügynökakták nyilvánossá tétele érdekében hatásos tüntetést lehetne szervezni.
Szerepet játszik-e az LMP törvénymódosító szándékában az, hogy információik szerint valamelyik befolyásos kormánypolitikus (vagy akár több is) ügynök volt a múlt rendszerben?
Nincsenek konkrét személyekre vonatkozó információink. Mi elvi megközelítésből nyújtottuk be tervezetünket. De mivel a Fidesz ennyire ellenzi ezt, és nincsenek valódi ellenérveik, ebből akár arra is lehet következtetni, hogy ők politikailag ellenérdekeltek az állambiztonsági múlt feltárásában.
Ha bejön a prognózisa, és a Fidesz most is kivégzi a törvénytervezetüket, beadják-e huszonnyolcadjára is?
Igen. Mindaddig beadjuk, amíg nem lesz belőle törvény.
