A böjtölés mint divat időről időre felbukkan, majd alábbhagy a népszerűsége. A dietetikusok általában nem javasolják ezt a módszert, mert amire jó, azt el lehet érni böjt nélkül is – mondta lapunknak Meleg Sándor. „Ha valaki szeretne egészségesebb életmódra váltani, vagy néhány kilót leadni, az életmód áthangolásával ezt különösebb kényelmetlenség nélkül meg lehet tenni, nincs szükség ilyen drasztikus beavatkozásra. Egy-egy irányzat általában 2-3 évig fut, hol a paleo, hol a vegán, hol a böjt, és akik fogékonyak ezekre az alternatív étrendekre, azok belevágnak. Aztán kiderül, hogy egyik sem csodaszer, nem gyógyultak meg tömegével az emberek, nem szűnt meg a túlsúly, és akkor keresnek más megoldást” – tette hozzá a diatetikus szakember.
A böjtölés meghatározott céllal végzett, önkéntes döntésen alapuló, meghatározott ideig tartó, részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak. Azonban annak ellenére, hogy a böjt biológiai szinten lényegében éhezés, annál mégis több, hiszen valamilyen meghatározott céllal történik. Ez lehet vallási, filozófiai, világnézeti jellegű, de gyakoriak az egészségügyi célú böjtterápiák is. Alapvető kritériuma, hogy a böjti időszakban megtörje az addig megszokott életritmust. Ez azt jelenti, hogy alkalmazása alatt kerülni kell mind a fizikai, mind a szellemi, mentális megterhelést. Hiszen arról szólna a történet, hogy hagyom a szervezetemet egy kicsit magához térni, regenerálódni - magyarázza Meleg.
A böjt során igen széles határok között mozoghatnak a megszorítások. Bizonyos böjtök esetében csak egyes élelmiszercsoportokat (többnyire húst) nem fogyasztanak, de klasszikus értelemben a böjt a szilárd élelmiszerek fogyasztásának teljes tilalma, egyes irányzatokban pedig még a folyadékbevitel is korlátozott. A böjt alatt az élvezeti szerekről (nikotin, alkohol, édességek) is le kell mondani. Emellett nagyon fontosak a kiegészítő módszerek is, a böjtölés célja szerint.
A vallásos böjtökhöz gyakran kapcsolódik ima, meditáció, zarándoklat, terápiás böjtöknél pedig gyakoriak a különböző „méregtelenítő” módszerek: beöntés, vizelet- és hashajtó készítmények alkalmazása, gyógyteák fogyasztása, szaunázás, mérsékelt fizikai aktivitású tornák, jógagyakorlatok, masszázsok.
A böjtölés hívei gyakran hivatkoznak arra, hogy így méregtelenítik a szervezetüket. Azonban az alapvető kiválasztó mechanizmusaink folyamatosan dolgoznak azon, hogy a veszélyes vegyületek távozzanak a szervezetünkből, így plusz „méregtelenítésre” valójában nincs szükség – mondta Meleg Sándor. Maga az éhezés egyébként sok esetben épp az ilyen „méreganyagok” feldúsulását okozhatja a szervezetünkben, a fokozott lebontó folyamatok ugyanis a húgysav, a karbamid, az ammónia koncentrációjának emelkedését okozzák.
Folyamatos – legalább három napig tartó – böjt esetében a tápanyag- és energiabevitel tartósan a szervezet szükséglete alatt marad. A folyamatos böjtnek tehát határt szab, hogy a szervezet tartalékai előbb-utóbb kimerülnek, ezáltal a böjtölő komoly, akár maradandó károsodásokat is szenvedhet. Szakaszos böjt esetében a böjt ciklikusan ismétlődik. Ez lehet napi ciklus, ez esetben az éhezés alkalmanként maximum 16 órán át áll fenn. De vannak, akik hetente egy vagy két napot böjtölnek. Ilyenkor a szervezet hozzájut a megfelelő tápanyagokhoz és energiamennyiséghez, így az éhezésre jellemző élettani hatások nem, vagy csak részlegesen alakulnak ki. A szakaszos böjtök tehát elméletileg korlátlan ideig fenntarthatók, de az egyenetlenül elosztott tápanyagbevitel okozhat kellemetlen tüneteket, egészségügyi panaszokat.
A folyamatos böjtöknél alapszabály, hogy fokozatosan, több nap alatt kell áttérni az étrenddel. Először a magas zsírtartalmú, fűszeres, nehéz ételeket kell elhagyni, végül csak a zöldségek, gyümölcsök, illetve azokból préselt levek maradnak. A szakember szerint semmiképpen sem jó az a gyakorlat, ami egyes vallási böjtökre jellemző, hogy a böjt előtt hatalmas lakomákat tartanak. A visszatérésnek a normál étrendre még alaposabb és óvatosabb műveletnek kell lennie. A hosszabb böjtök esetében ugyanis az emésztőrendszer tartalékra kapcsol, az emésztőenzimek kiválasztása csökken, a bélbolyhok visszafejlődnek. Egy kiadós étkezés ilyenkor komoly rosszullétet (hasmenést, puffadást, görcsöket) okozhat. Először néhány napig keményítőtartalmú, de rostmentes élelmiszereket (főtt fehér rizs, főtt burgonya, kétszersült) lehet fogyasztani. A második fázisban léphetek be az enyhén rostos zöldségek, gyümölcsök és az alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások (tojásfehérje, főtt csirkemell, sovány sajt). A magasabb rosttartalmú vagy zsírosabb élelmiszereket, illetve a tejtermékeket érdemes a végére hagyni.
Ha valaki mindenáron böjtölni szeretne hosszabb ideig, előtte feltétlenül keressen fel egy dietetikust, és vizsgáltassa ki magát orvossal – tanácsolta Meleg Sándor. Az emésztőszervi vagy anyagcsere-betegségekben szenvedőknek, daganatos betegeknek a böjt veszélyes is lehet, egyáltalán nem javasolt. Gyermekek számára pedig szigorúan tilos bármiféle böjt alkalmazása.
Böjtök a vallásokban
A római katolikusoknál általánosan előírt böjtök: az adventi böjt minden szerdán és pénteken, advent első vasárnapjától kezdve karácsonyig. A húsvét előtti negyvennapos nagyböjt, a kántorböjt minden negyedévben és a vigíliaböjtök a nagyobb ünnepek előtti napokon.
A böjt az iszlám öt alappillérének egyike. A ramadán folyamán tartott böjt a legismertebb ilyen gyakorlat, amely a megtisztulás, az önfegyelem és az imádság hónapja. Az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek.
A judaizmus követői a gyász és a bűnbánat napjain böjtölnek.
A mormonok minden hónap első vasárnapján spirituális és jótékonysági okokból nem esznek. Azt a pénzt, amit ételre költöttek volna, a szegények és szűkölködők megsegítésére ajánlják fel. Az amishok is évi több böjtnapot tartanak.
A buddhista szerzetesek és apácák a déli ebéd után a következő nap reggelig nem étkeznek.
