Egyelőre nem lehet megbecsülni azt sem, hogy az EB mikor dönt. Az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós döntéshozatal időtartama általában attól függ, hogy az adott tagállam mikor és milyen információkat szolgáltat Brüsszelnek, illetve hogy a kért intézkedés mennyire összetett.
Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora összeggel támogatja a kabinet a beruházást, de bizonyosan óriási pénzről van szó. A Financial Times korábban azt írta, hogy 800 millió euró – mintegy 320 milliárd forint értékben – segíti a projektet a kormányzat. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón feltett kérdésekre cáfolta ezt, de úgy fogalmazott, a debreceni ipari parkot kell fejleszteniük, ami önmagában 100 milliárd forintos nagyságrend, ebbe pedig beletartozik majd adott esetben a CATL akkumulátorgyár is.
Az állami támogatás nagysága kapcsán Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője korábban azt állította, hogy nagyjából 36 millió forint állami dotáció jutna egy munkahelyre. Ő is azt fejtegette, amit a Népszavának több szakértő elmondott, vagyis hogy a gyárban többségében vélhetően kínai, kazah, vietnámi és egyéb, harmadik országbeli vendégmunkások dolgoznak majd.
Válaszoltak a németek, sokkal kevesebb állami pénzzel támogatják az ottani kínai akkumulátorgyárat, mint a debrecenit az Orbán-kormányTiltakozás nem számított, megkapta a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyárÁder János volt köztársasági elnök a Kék Bolygó legutóbbi, hétfői podcastban Kadejrák Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével beszélgetve szintén kitért a munkaerőhelyzetre. Szerinte a 9000 – műszakonként 3-3 ezer – döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Kaderják hozzátette: az erdélyi, kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár. Lapunknak szakemberek cáfolták, hogy ez ilyen egyszerű lenne.
Hulladéklerakó lesz Magyarország, hatalmas terhet vesz a vállára az ázsiai akkumulátoripar idetelepítésévelEltűnt a szakértői tanulmány, amely a debreceni akkumulátorgyár brutális vízfogyasztásáról írtDebrecenben az utóbbi évtizedben olyan sok nagy ipari cég települt – vagy települ, mint például a BMW – hogy ezek már rég „felszívták” a hadra fogható munkaerőt. Ráadásul a térség adottságai miatt továbbra sem vonzó az ország közepén vagy épp nyugati felén élőknek, tehát a hazai munkaerő-áramlás még mindig inkább kelet-nyugati, s nem fordítva. Volt, aki megjegyezte: nagyon reméli, hogy nem betanított munkásokkal akarják „feltölteni” a gyárakat, hiszen az nemhogy fellendítené, hanem éppenséggel visszavetné a hazai termelői kultúrát, ráadásul egy vegyi üzemben minimum vegyipari technikumot végzetteket kellene alkalmazni, hiszen nap mint nap veszélyes, robbanékony vagy éppenséggel mérgező anyagokkal dolgoznak. Egy a gödi gyárban dolgozó vegyészmérnöktől megtudtuk: jelenleg is nehézkesen kommunikálnak az ázsiai vendégmunkásokkal, akik nem beszélnek angolul, magyarul meg pláne nem, ezért klasszikusan írásban vagy szóban nem is tudnak feladatot kiadni, „lebutított” folyamatábrán magyarázzák el, mit kell tenniük.
Még a mérőkutat is betemették Gödön
– A kormány megpróbálta ugyan titkosítani ezeket az információkat, de a Göd-ÉRT Egyesület által kiperelt adatok szerint az ottani akkumulátorgyár területén lévő monitoring kútból 2016 óta nem vettek vízmintát sőt, 2018-ban ezt a kutat be is temették. Mindez rámutat az egész hazai környezetvédelmi és engedélyezési rendszer hiányosságaira, az ellenőrzés körüli káoszra, és a magyarországi akkumulátorgyárak beruházásai körüli ellentmondásokra – mondta Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője kedden, miután összehívta az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságát. A rendkívüli ülés a kormánypárti képviselők távol maradása miatt határozatképtelen lett.
Az ellenzéki politikus felidézte: az akkumulátorgyárak ügyében összehívott közmeghallgatások sem feleltek meg a demokratikus normáknak, hiszen volt, hogy nem fértek be az emberek a rendezvénynek otthont adó helyiségbe, vagy épp szándékosan olyan időpontra, például délelőtt tíz órára tűzték ki ezeket, hogy minél kevesebben mondhassák el a véleményüket. Úgy összegzett: az idegen gyártók idehozzák a szennyezést, és elviszik a profitot, óriási energia és vízigénnyel lépnek fel, miközben energia-, és vízválság van, az üzemek környékén megnő a zajterhelés, brutális lesz a forgalom, ami további környezeti kockázatot rejt magában. (D. J.)
