Németországban 11,54 millió eurós (4,6 milliárd forintos) támogatással segítették a CATL arnstadti gyárának létrejöttét – közölte a Népszava kérdésére a kínai beruházásnak otthont adó Türingia tartományi pénzügyminisztériuma. Mint írták, a gyár összköltsége 1,8 milliárd euró (720 milliárd forint) volt. E szerint a német tartomány a beruházási érték 0,64 százalékával segítette a projektet.
A CATL debreceni gyára 3000 milliárd forintba kerülne, a Financial Times pedig 2022 vége felé arról írt – ez a szám a kínai sajtóban most újra megjelent –, hogy a magyar állam többféle formában összesen 320 milliárd forinttal segítheti a beruházást. Ha ez igaz, akkor a beruházási költség 10,6 százalékát ígérte a kormány a kínai cégnek. Ez a tizenhatszorosa annak, mint amit a német tartomány adott. Igaz, a debreceni üzem nagyobb lesz, de nem ennyivel: az arnstadti gyár harmadakkora területen, negyedakkora összegből épült, és 2000 munkahelyet teremt a magyarországi 9000-rel szemben.
Kérdés, hogy valóban 320 milliárd forinttal segíti-e a debreceni projektet a kormány. Lapunk szerdán megkérdezte erről a Külügyminisztériumot, de kitérő választ adva azt írták: később „minden információ elérhető lesz, mint minden ilyen esetben.”
A német tartomány lapunknak küldött válaszából kiderül az is, hogy nem csak az állami támogatásban tér el az arnstadti beruházás a Debrecenbe tervezettől. Abban is jelentős különbség van, hogy miként kezelik azokat, akiknek kifogásaik vannak az akkugyárral szemben.
„Hangsúlyozni kell, hogy az ilyesfajta projektek kizárólag a megfelelő állampolgári részvétellel valósíthatóak meg” – fogalmazott lapunknak a türingiai kormány. Bár a kelet-németországi tartományban nem gigaprojektről van szó, ugyanúgy stratégiai beruházásnak tekintik azt, mint az Orbán-kormány a debrecenit. Az ottani vezetés mégis fogadókészebbnek mutatkozik a lakossági észrevételekre. „Az ilyen méretű gazdasági beruházásokat átlátható, nyilvános vitának kell kísérnie, és a helyben érintett polgárokkal együtt kell megvalósítani. A környezetvédelmi szervezetek aggályait és kifogásait is komolyan kell venni, és ki kell zárni a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Így valósult meg az arnstadti üzem” – ismertette álláspontját a türingiai kormány.
A gyakorlatban is visszatükröződik a különbség: míg hazánkban lejárató kampány indult a projekttel szembeni kifogásokat emelő- vagy tiltakozó helyiek megbélyegzésére, addig a Türingiában a döntéshozók a párbeszédet keresték és keresik velük
Wolfgang Tiefensee, a kétmilliós tartomány gazdasági minisztere ennek jegyében több lakossági fórumon is tiszteletét tette a környező településeken. Két éve például a közeli Ichtershausenben járt egy közmeghallgatáson, amelyen a gyárhoz tervezett és helyiek által kifogásolt magasfeszültségű vezeték volt napirenden. A tárcavezető – a Thüringer Allgemeine napilap akkori beszámolója szerint – üdvözölte, hogy a vezeték ellenzői polgári kezdeményezést alakítottak, Susanna Karawanskij akkori államtitkár, későbbi tartományi technológiai miniszter pedig a helyi önkormányzat illetékeseivel tárgyalt a kérdésről. A vezetékkel kapcsolatos egyezkedés még azóta sem zárult le, az ellenzők azt szeretnék, ha a föld alatt haladna el az áramhálózat. Ichtershausen szinte azonos népességű, mint a Debrecennel szomszédos Mikepércs, amelynek a novemberi közmeghallgatásán egyetlen vezető magyar politikus sem vett részt.
Hulladéklerakó lesz Magyarország, hatalmas terhet vesz a vállára az ázsiai akkumulátoripar idetelepítésével„Ispánság van, jönnek majd a darutollak is”Bár az arnstadti CATL-akkumulátorgyár építése is kiváltott némi morgolódást, mégsem korbácsolta fel olyan hevesen az indulatokat, mint a debreceni projekt. Ennek egyik legfőbb oka a már említett méretbeli különbség lehet. Szintén fontos tényező, hogy a németeknek nincs okuk kételkedni abban, a környezetvédelmi hatóság lelkiismeretesen elvégzik munkájukat, míg nálunk a gödi akkumulátor-gyár körüli titkolózás megrendítette a közbizalmat. Az sem elhanyagolható differencia, hogy Magyarországgal ellentétben Türingiában nem sajátítottak ki magánterületeket a beruházáshoz és a beépített zöldterületet – az ottani törvényeknek megfelelően – erdőtelepítéssel kompenzálták. A vízfelhasználással kapcsolatos magyar aggályok odaát fel sem merültek, sőt – mint a tartományi pénzügyminisztériumtól megtudtuk – az üzem miatt egy új csatlakozó csomóponttal bővítették a helyi ivóvízhálózatot.
Eltűnt a szakértői tanulmány, amely a debreceni akkumulátorgyár brutális vízfogyasztásáról írtTüringia vezetése büszke arra, hogy a CATL hozzájuk telepítette első európai akkumulátor-gyárát, helyesnek tartja, hogy a kínai óriásvállalat a kontinensen bővíti a termelést és klímavédelmileg előremutatónak tekinti a beruházást. Bodo Ramelow tartományi miniszterelnök azonban nem kívánt belefolyni az Debrecen épülő üzemet övező vitába. „Mivel nem ismerem a bejelentett magyarországi CATL-gyár helyzetének részleteit és így a lakossági ellenállás megnyilvánulását sem, a CATL elkötelezettségét csak német szempontból tudom megítélni” – fogalmazott a Népszavának a politikus.
A tartományi kormány azonban azt hangoztatta, hogy egy ilyen hatalmas beruházás kizárólag az állampolgárok, környezetvédők bevonásával valósítható meg. „Ebben a tekintetben ugyanazoknak a követelményeknek és feltételeknek kell teljesülniük Magyarországon, mint amelyek itt, Türingiában teljesültek” – magyarázta álláspontját a türingiai kormány.
Késő és kétes adatok
Miközben Németországban tartományi miniszter is részt vett lakossági fórumokon, itthon még arra is volt példa: szándékosan munkaidőben tartották a debreceni gyár miatti tájékoztatót, hogy minél kevesebben tudjanak részt venni azon. Ráadásul magáról a beruházásról is meglehetősen későn értesültek a helyiek, miként a város képviselői is.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője elmondta: 2022 augusztusában hallottak először a kormány szándékáról, amikor Magyar Levente, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a tévében bejelentette a debreceni beruházást. Semmilyen korábbi előterjesztés nem utalt arra, hogy a polgármester vagy a város más vezetői tájékoztatni akarták volna a képviselőket és a helyieket a kínaiak szándékáról. Júliusban ugyan Papp László fideszes polgármester előterjesztett egy határozatot, amelyben a déli ipari park vízfelhasználását megemelték és napi 24 000 köbméterben maximálták, de különösebb magyarázatot ehhez sem fűzött – mondta a képviselő –, mindössze annyit, hogy a majdan betelepülő üzem számára kell biztosítani a nagyobb vízhozamot.
A debreceni akkumulátor-gyár ügyében két, a törvényben előírt kötelező közmeghallgatást tartottak, az egyiket az üzem biztonságával, a másikat a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatban. Ám sem a város, sem a megyei kormányhivatal nem tartott szükségesnek ennél szélesebb körű egyeztetést, s egyik közmeghallgatáson sem vettek részt magasabb szintű kormányzati tisztségviselők, netán maga a parlamenti államtitkár, sőt, távol maradt e rendezvényektől a helyi kormánypárti országgyűlési képviselők zöme is. Klasszikus értelemben, társadalmi egyeztetési céllal összehívott közmeghallgatást egyedül Mikepércs fideszes polgármestere, Tímár Zoltán tartott még tavaly novemberben, ahol minden érdeklődő megfogalmazhatta az aggályait. – Doros Judit
