- Ezermilliárdba kerül évente a költségvetésnek az állami vagyon működtetése

A kormány 2021-ben mintegy 820 milliárd forint adófizetői pénzt fordított az állami cégek feltőkésítésére – derül ki a kormány által a napokban nyilvánosságra hozott állami vagyongazdálkodási beszámolóból. A parlament előtt fekvő irat szerint volt olyan cég, amely csak azért kapott száz milliárd forintnyi tőkét, hogy a pénzt befektetve a kamatokból éljen. A korábban elkészült költségvetési beszámolókból tudható, hogy 2021-ben az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások meghaladták az 1470 milliárd forintot. Tavaly már "csak” 1155 milliárd forintot nyelt el az állami vagyonkezelés, idén megint fordul a kocka: a rezsicsökkentés fenntartása miatt több ezer milliárddal kell megtámogatni az állami energiamonopólium, a változó nevű MVM-csoport működését.

Idén az állami cégek működésnek fenntartására, tőkeemelésére, támogatására 1400 milliárd forintot szánnak, ám ebben még nincsenek benne a rezsitámogatások. A költségvetés rezsivédelmi kiadásai 2610 milliárd forintra rúgnak. Ez a pénz is formailag az állami cégek működését támogatja, de ez csak átfolyó tétel, valójában minden egyes forint az energiatermelőknél, illetve az orosz gázszállító cégnél köt ki.

A rezsitámogatásokat nem számítva 2021-2023 között az állami cégek működésére és feltőkésítésére 4000 milliárd forintot fordít a kormány. Mivel az állam az utolsó vagyonelemeit is elajándékozta, ezzel a kiadással szemben a három év alatt mintegy 1000 milliárd forint bevétel keletkezik. Ám ezek többsége is koncessziós díjakból, mint például a frekvencia használati díjakból, vagy szén-dioxidig kvóták értékesítéséből származik, azaz ezek egyike sem klasszikus állami vagyon, amelynek hozama lenne. Vagyis érdemi, költségvetési szempontból látható bevételt már nem termel az állami cégbirodalom, ezzel szemben más állami cégek nyelik a százmilliárdokat: a parlament előtt lévő beszámoló szerint az MVM-csoport 2021-ben – vagyis még a ukrajnai háború, illetve a gázkrízis előtti évben – 208 milliárd forintot kapott tőkejuttatás formájában. A pénz nagy részét az MVM csoporton belüli Mavir Zrt. kapta a 2021–2022-es beruházásaira. A Mavir üzemelteti az ország nagyfeszültségű áramhálózatát, ezt a rendszert is fel kellene készíteni a naperőművek áramtermelésének befogadásra, illetve a nagy akkumulátorgyárak energiaigényének kiszolgálására. A 208 milliárdos tőkét részben a debreceni akkugyárhoz kapcsolódó több tíz milliárdos fejlesztésekért, illetve naperőművek építésére kaphatta a Mavir .

Még cifrább történet a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 200 milliárdot közelítő feltőkésítése: a Corvinus az állam pénzügyi befektetéseit kezeli, legutóbb azzal került a hírekbe, hogy hitelből ez a cég vásárolta meg a Vodafone Magyarország 49 százalékát. A 197 milliárd forintos tőkejuttatás azonban még egy másik vitaható ügylet pénzügyi rendezésére szolgált, a Budapest Bank Zrt. felvásárlását zárták le ezzel. A BB-t ugyanis az magyar kormány vette meg mintegy 200 milliárd forintért a korábbi amerikai befektetőktől, mindezt az állami Magyar Fejlesztési Bank hiteléből fedezték. Ám a kormány a BB-t tovább akarta passzolni Mészáros Lőrincnek, erre végül tavaly sort is kerítettek, amikor a BB-t nyomtalanul beolvasztották a felcsúti milliárdos által ellenőrzött MKB Bankba, illetve a Magyar Bankholdingba. Ahhoz, hogy az állam apportálni tudja a BB-t a Bankholdingba, szükség volt a Corvinus Zrt. tőkerendezésére – olvasható a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által jegyzett előterjesztésből.

A Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítésére is elment 84 milliárd forint, ami abból a szempontból érhető, hogy a kormány az MFB-n keresztül folyósította a Covid-utáni helyreállítást szolgáló ingyen adott, vagy nagyon olcsó hiteleket, amelyek a bank feltőkésítését igényelték. Hasonló a helyzet az Eximbank 40 milliárdos tőkeinjekciójával: az állami tulajdonú bank a kkv-k exporthitelezését és -biztosítását folytatja, ám működése veszteséges. A beszámoló szerint a Paks II. Zrt. 2021-ben 67,5 milliárd forintos tőkeemelésben részesült, ami töredéke az eredetileg tervezett összegnek. A cég a paksi bővítéshez kapcsolódó, oroszok által benyújtott számlákat fizeti, ám mivel érthető okokból a cégnek nincs bevétele, így folyamatos tőkepótlásra szorul.

Jóval talányosabb viszont a Start Garancia Zrt. 100 milliárd forintos tőkeemelése: a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő cég nyújtja a vállalkozásoknak a kormányzati garanciát a különböző hitelügyletekhez. Ezzel segíti a kormány ezen cégek hitelezését, mivel ha hitelek bedőlnek, akkor az állam fizeti a cech nagy részét, ezzel csökkentve a bankok kockázatát vagyis a finanszírozás költségét. Végső soron ez veszteséges tevékenység, a Start Garancia Zrt. 2020-ban 7,3 millió forintos hiánnyal zárt, emiatt a társaság saját tőkéje a törvényi minimum, 50 millió forint alá csökkent. Ám a kormány nem néhány tízmilliós tőkeemeléssel rendezte a cég tőkehelyzetét, hanem 100 milliárd (!) forintot folyósított. Az okról nem szól az országgyűlési beszámoló, ám az kiderül, hogy ebből az összegből 99,7 milliárd forint értékben azonnal államkötvényeket vásárolta cég, hogy „társaság az állampapírokon realizált kamatbevételekből szükség szerint a működési költségeket finanszírozza, illetve az állampapír-portfóliót bővíti.” Vagyis arra kapott a cég 100 milliárd forintot, hogy abból a működését fedezze, ami megkérdőjelezi a tőkeemelés indokoltságát.