- Kutyaszorítóba került a szerb elnök

 Az oroszbarát, monarchista és unióellenes erőkből álló három, egymáshoz egyre közelebb álló ellenzéki párt, a Dveri, a Zavetnici, valamint a NADA ugyanis hazaárulással vádolja Vučićot, mert elméletileg elfogadta az úgynevezett német-francia béketervet, ami de facto Koszovó elismerését jelentené. Más választása nemigen lenne, mondta - nem egy ízben fájdalmas arccal -, ellenkező esetben az Európai Unió szankciókat vezethet be országa ellen, ami súlyos gazdasági következményekkel járna, s bár ez alighanem így is van, a szélsőségesen jobboldali ellenzék a jelek szerint vérszagot érez.

A héten az államfő viharos parlamenti ülésen érvelt irányváltása mellett, miközben a nacionalista ellenzéki politikusok transzparenseket tartottak fel, egyebek mellett ezzel a szöveggel: „Nem adjuk meg magunkat”. A klerikális-nacionalista NADA párt egyik parlamenti képviselője felháborítónak nevezte Vučić politikáját, és szemrehányást tett az elnöknek, hogy „semmilyen alkotmányos felhatalmazása nincs” a béketerv elfogadására. Bár az elnök hatalmát nem fenyegeti veszély, s támaszkodhat kiterjedt médiaapparátusára, a mostani történések hosszabb távon negatív irányba befolyásolhatják politikai karrierjét, mivel az ukrajnai háború árnyékában a szerb közvélemény még a korábbinál is közelebb érzi magához a „Nyugat által támadott” Oroszországot és Vlagyimir Putyint. Aleksandar Vučićra tehát komoly nyomás nehezedik, s nem csak belföldről. A szerb elnök hosszú éveken át megengedhette magának a különutas, a Moszkva és az EU között lavírozó politikát, ezt azonban érezhetően megunta nemcsak az Egyesült Államok, hanem Brüsszel, Berlin és Párizs is. A Nyugat úgy véli: a háború miatt Belgrádnak színt kell vallania. Erre utal az is, hogy a napokban Antony Blinken amerikai külügyminiszter is felhívta telefonon Vučićot, s jelezte, az Egyesült Államok végre enyhíteni akarja a feszültséget a Balkánon.

Az említett parlamenti ülésen Vučić vagy másfél órán keresztül védelmezte új irányvonalát. Mint mondta, a fenyegető katonai gesztusok helyett a közeledésre épít. Egyúttal azt is közölte, még semmit sem írtak alá, és különben is, a francia-német tervben akadnak elfogadhatatlan passzusok hazája számára. Ettől függetlenül „az enyhülés felé tett lépés Szerbia létérdeke” – tette hozzá, amivel az Európai Unió felé való orientációra gondolt. Hogy mennyire őszinte ez az irányváltás, a jövő dönti el, kormánya tele van oroszbarát politikusokkal, s a polgári titkosszolgálatot a hírhedten Putyin-barát Aleksandar Vulin irányítja.

Közben Albin Kurti koszovói kormányfő közölte, hozzájárulna az észak-koszovói szerb önrendelkezési csoport, az úgynevezett ZSO létrehozásához, de olyan feltételeket támasztott, hogy azok nyilvánvalóan elfogadhatatlanok a szerbek számára. Összesen hat feltételt fogalmazott meg, köztük azt, hogy az ZSO "Koszovó alkotmányával és a hatályos törvényekkel összhangban" jöjjön létre. Nem rendelkezhet sem állami, sem végrehajtó hatalommal, "kizárólag az önkormányzatok alkotmány által meghatározott horizontális együttműködését szolgálhatja" - jelentette ki Kurti a Beta hírügynökség tudósítása szerint. Kijelentette: a ZSO megalakulásának feltétele az is, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen ismerjék el egymást. Kurti, a szerbek számára teljesíthetetlennek nevezhető feltételekkel nehéz helyzetbe hozza a Nyugatot, hiszen a Pristina és Belgrád közötti megbékélés egyik legfontosabb része a koszovói szerb önrendelkezés biztosítása.