Aleksandar Vučić még múlt pénteken úgy fogalmazott, hogy akár elfogadhatja a sajtóban német-francia tervként emlegetett dokumentumot, ami a két ország kapcsolatának normalizálását szolgálja. Miután a kijelentése nagy vihart kavart a Nyugat helyett inkább Oroszországhoz húzó közvélemény körében, a médiaszereplésektől amúgy sem ódzkodó szerb elnök a hét elején televíziós beszédet mondott: fájdalmas arccal azt közölte, hogy a „nagy ötök” ultimátumot adtak neki a koszovói kérdésben. Az öt szereplő az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Olaszország.
Egyórás, drámai szünetekkel tarkított beszédében Vučić elmondta, Szerbia nehéz idők elé néz. Az ukrajnai konfliktus egyben Európa és Oroszország közötti háború is. Ezért egyre nagyobb a nyomás Szerbiára, hogy a Nyugat oldalára álljon, és szankciókat foganatosítson Oroszországgal szemben. Vučić hosszasan beszélt a Németországgal fenntartott szoros gazdasági kapcsolatok nagy jelentőségéről, emlékeztetett arra: ezek nélkülözhetetlenek, és több tízezer munkahely függ tőlük.
Ami az ultimátumot illeti, Vučić azt közölte, az ötök egy tervezetet nyújtottak át neki a Koszovóval való kapcsolatok rendezéséről, és figyelmeztették, ha hazája ezt elutasítja, politikai és gazdasági szankciókkal kell számolnia. Az uniós csatlakozási tárgyalások leállításáról, az uniós kifizetések felfüggesztéséről és az európai befektetők szerbiai tevékenységének korlátozásáról lenne szó.
A javaslatot voltaképpen az 1972-es, NSZK és az NDK közötti megállapodás ihlette. A két fél elismeri a másik létezését a meglévő határokon belül, gazdasági és politikai kapcsolatban állnak egymással, de nem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatokat. Lényegében de facto, de nem de jure elismerésről van szó.
A belgrádi parlament ülést is tartott a kérdésről, s a szélsőjobboldali ellenzék, a Dveri, a Zavetnici nevű oroszbarát párt, valamint a monarchista NADA éles támadásokat intézett Vučić ellen, a Dragan Djilas volt belgrádi polgármester által fémjelzett Szabadság és Igazságosság (SSP) viszont úgy vélte, el kell fogadni azt, amit az EU mond.
Koszovó szempontjából különösen fontos az a passzus, amely kimondja, hogy Belgrád nem gördíthet akadályokat a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozása útjába. Az ENSZ-hez és az Európa Tanácshoz való csatlakozás jelentős lépés lenne Koszovó számára. Csakhogy az ENSZ-tagállamok csaknem fele nem ismeri el az országot, ráadásul Koszovó ENSZ-felvételét megakadályozná a BT két állandó tagja, Moszkva és Peking is.
A belgrádi francia és német nagykövetek tagadták, hogy létezne bármiféle ultimátum. Nem akarnak senkit sem zsarolni vagy szankciókkal sújtani – hangoztatta a két diplomata. A cél inkább az, hogy a szerbek és a koszovóiak javára kiutat találjanak a holtpontról. Igaz azért azt is megjegyezték, amennyiben Szerbia és Koszovó elszalasztja a lehetőséget, annak természetesen következményei lesznek. Ez alapján azért az ultimátum szó sem annyira túlzó.
Minden jel szerint a Nyugat kezdi elveszteni a türelmét Belgráddal kapcsolatban, Vučić egyedüli szerencséje az, hogy Albin Kurti koszovói kormányfő is számos akadályt gördít a szerb-koszovói viszony normalizálásának útjába, ami egyre jobban dühíti az EU-t és Washingtont.