– Rengeteg időm és pénzem megy el arra, hogy minden nap jól lakjon a család. A kislányom glutén-, a férjem laktózérzékeny. Eddig megengedhettük magunknak, hogy a termékek zömét készen vásároljuk. A kenyeret már magam sütöm, és ha ilyen ütemben nőnek az árak, akkor megtanulok tésztát gyúrni, gyümölcsöt aszalni – meséli lapunknak egy édesanya.
A KSH tavaly decemberi adatai szerint az élelmiszerek 44,8 százalékkal kerültek többe, mint 2021 decemberében. Az infláció pedig azokat is sújtja, akik speciális étrenden élnek, például a gluténérzékenyek a vagy a diabéteszesek. A speciális jelölésekkel ellátott ételek eddig is drágábbak voltak, kisebb a választék és a minőség is egyenetlen.
– A fiam cöliákiás, lisztérzékeny, és talán a lányom is az, a vérvizsgálatának eredményét másfél hónapja várjuk. A tehéntejet és a zsírosabb tejtermékeket sem bírja a gyomruk. Azzal tudok trükközni, hogy nem a kifejezetten gluténmentes ételeket veszem, hanem azokat a sima ételeket, amiknek az összetevőit ehetik. Sok mindent magam készítek, például én sütöm a kenyeret – mondta lapunknak egy édesanya.
Más sajátos megoldással próbál spórolni. Eddig az egész család ugyanazt ette, de most külön készül az olcsóbb és a drágább étel. – Olyan mértékben vagyok gluténérzékeny, hogy egy morzsa sem lehet a tányéromon, ami nem mentes. Eddig az egész mentes ételt evett, de már egyre gyakrabban kétfélét. Nem mondom, hogy nincs benne rizikó, de egyelőre csak így tudunk spórolni, arra nincs időm, hogy mindent magamnak házilag készítsek.
A vegánok semmiféle állati eredetű ételt nem fogyasztanak, és többségük eddig sem vásárolt készételeket, hiszen csak az elmúlt pár évben jelentek meg boltok polcain a vegán jelzéssel ellátott termékek. A gyümölcsök, zöldségek jelentős drágulását ők is megérzik. – Egy év után 30 százalékkal többet költök élelmiszerre, még úgy is, hogy mindent magam készítek. A legtöbbször csak alapanyagokat vásárolunk, még mindig kevés az előrecsomagolt étel, és ha van is, akkor nagyon drága és a választék is kicsi – mondja egy fiatal férfi, aki a párjával együtt tíz éve vegán.
Egy másik, szintén vegán férfi maga készíti az ételei többségét. Most már az is a főzős listán van, amit eddig készen vásárolt a feleségének. – Azokat, akik egészségtelenül étkeznek, alapvetően jobban érinti az infláció. Ha megnézem, miket tesznek bevásárlókosárba, annak az egészségesen táplálkozók a tizedét sem vennék meg. Természetesen nem arra gondolok, mikor valaki nélkülözik és rászorul, hogy minél több szénhidrátot egyen, mert az laktat. Azokra gondolok, akik tonnaszám vásárolják az üdítőket, csipszeket, édességet miegymást.
A legnehezebb helyzetben az élelmezési területen például, a gyermek- vagy kórházi étkeztetéssel foglalkozó dietetikusok vannak
– mondta a Népszavának a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna. – Sorra jönnek a visszajelzések, hogy rettenetes nehéz a diéták összeállítása, megtervezése. Ennek részben az infláció az oka, de ellátási problémák is akadnak. A közétkeztetők az alapanyagokat piaci áron szerzik be, hiszen rájuk nem vonatkozik a hatósági ár. Ám annyit nem tudnak költeni, a kereskedők viszont olcsóbban nem szállítanak, mert veszteséges lenne. A csirkemell eltűnt az étlapról, sertéshússal helyettesítik – mondja. Szűcs Zsuzsanna szerint egyre többen főznek maguknak, és elmaradnak az alapanyagok, amik ételeket változatosabbá, élvezetesebbé tennék. – A gyümölcs fogyasztása drasztikusan csökkent az elmúlt években, és ezen a drágulás feltehetőleg tovább rontott. Az infláció élelmezésbiztonsági kockázatot is jelent, hiszen egyesek nem tudják megfizetni, amire a szervezetüknek szüksége lenne. Vidéken még rosszabb a helyzet, a diétás termékek kevésbé elérhetőek. Eddig sem voltak olcsóak, most pedig végképp nehéz megfizetni őket. Pedig ha a betegek nem tartják be az előírt étrendet, akkor jelentősen romlik az egészségük – mondta a dietetikus.
Előfordult, hogy az étolajat literenként 1000 forintért tudták beszerezni, ez pedig igencsak megterheli a közétkeztetésre szánt normatívát, mondta lapunknak egy közétkeztetésben dolgozó élelmezésvezető. – Nagyon sok diétában nagyon drága a helyettesítés. A piac is kicsi, a gyártók úgy emelnek árat , ahogy nem szégyellik, mi meg kénytelenek vagyunk megvenni, mert szükség van rá. A cukorbetegek diétájában helyettesítőt kell használni, de azt nem tudom magam előállítani úgy, mint mondjuk egy gluténmentes kenyeret.
A diétás alapanyagokból általában csak egy-két márka van a piacon, közepes és prémium minőségből is. Már a közepes minőség is meglehetősen drága, ezért a közétkeztetésnél fel sem merül, hogy jobb alapanyagokból dolgozzanak. Azt mindegyik intézmény maga dönti el, hogy a diétás étrendre mennyit különít el, de nem igazán lehet spórolni, ha az árak és a választék mellett is fontos, hogy az ételnek legyen élvezeti értéke.
Akár már februárban csökkenhet az élelmiszer ára
A kormány egy évvel ezelőtt, 2022 február elsejével vezette be néhány alapvető élelmiszerre az ársapkát. Az eredmény lesújtó, hiszen az inflációt -- és különösen az élelmiszerek áremelkedését -- nem sikerült megfékezni, a magyar adatok a legrosszabbak lettek Európában. A kormány populista érvelése szerint az ársapka a legszegényebbeken segít, ám nincsenek olyan mértékadó közgazdászok – ideértve a Magyar Nemzeti Bank elnökét és elemzői csapatát – akik támogatnák a fenntartását. A KSH szerint 2022 decemberében az árak átlagosan 24,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg az élelmiszerárak 44,8 százalékkal nőttek. Az Eurostat -- kissé eltérő módszertannal -- 25 százalékos inflációt és 49,6 százalékos élelmiszerár-emelkedést jelzett.
Az Unió statisztikai hivatala összehasonlító adatai szerint a második legnagyobb áremelkedést produkáló Lettországban 20,7 százalékos inflációt mértek. Még jobban kilóg a sorból a magyar adat, ha az élelmiszerárakat nézzük: a hazai 49,6 százalékkal szemben az uniós átlag 18,7 százalék. A második legnagyobb élelmiszerár-emelkedést, 33,5 százalékot Litvániában mérték. A környező országokban a hazainál kisebb mértékben drágultak az élelmiszerek: Romániában 23, Szlovákiában 29, Lengyelországban 21,2, Ausztriában pedig 16,3 százalékkal. A kiugró magyar adat okai idehaza keresendők: a régiós devizák közül egyedül a forint értékelődött le jelentősen 2022-ben, ami az importélelmiszerek árát növelte. Ennél is jobban fűtötte a hazai árak emelkedését az árstopp, illetve a kiskereskedelemre kivetett száz milliárd forintos különadó, mert ezt a boltok beépítettek a fogyasztói árakba. A különadó az év végéig marad, addig nyomja felfelé a hazai árakat, de 2024-től megszűnik. Az ársapkákat a kormány 2023. április 30-ig meghosszabbította, és minden észszerű érv ellenére sem hajlandó kivezetni. Az árstopos termékeknél az árak felszabadítása jelentős áremelkedés hozna (különösen az étolaj és a tej esetében), ám az addigra meginduló árcsökkenés miatt az élelmiszer-árindex már nem nőne. Ezért az árstop kivezetése csökkenti az inflációs nyomást.
A KSH jövő pénteken publikálja az idei első inflációs adatokat, akkor láthatjuk, hogyan alakultak a folyamatok januárban. Az elemzői várakozások szerint az infláció még emelkedett a benzinár december eleji kivezetése miatt. Az Eurostat szerint januárban az eurózónában 8,5 százalékra csökkent az infláció az előző havi 9,2 százalékról, ennek ellenére több nemzeti (francia, osztrák, spanyol) adat magasabb a decemberi árindexnél, vagyis ez nem igazán segíti az eligazodást. Ugyanakkor több kereskedő is arról számolt be, hogy idehaza az élelmiszerboltokban az év első hónapján drasztikusan visszaesett a forgalom, ezért a kereskedelmi láncok elkezdtek akciózni, és egyes élelmiszerek árai csökkentek. Az európai élelmiszerpiacon, elsősorban a gabonaféléknél beindult az áresés, ami a felvásárlási árakat is mérsékelte, ezért ha januárban még ha nem is tört meg az élelmiszerárak emelkedés, ez akár már februárban bekövetkeztethet.
