Egy évtized kellett hozzá, de végül sikerült: a Transparency International (TI) berlini központjának felmérései szerint 2022-re Magyarország lett immáron az Európai Unió legkorruptabb országa. A TI most kiadott éves korrupció érzékelési indexe szerint tavalyelőtthöz képest egy hellyel romlott Magyarország megítélése, így az eddigi sereghajtó Bulgáriát is sikerült megelőzni korrupcióban.
Világviszonylatban a magyar korrupció holtversenyben áll Kuvaittal, Burkina Fasóval, Trinidad Tobagóval.
Természetesen, mint arra Polt Péter volt fideszes képviselőjelölt és legfőbb ügyész is rendszeresen felhívja a figyelmet, a korrupció érzékelési index (CPI) nem a tényleges, bizonyított korrupciós ügyeket számszerűsítő index, hanem egy olyan nemzetközileg használt mérőszám, amit szakértői vélemények és kutatások alapján állítanak össze. A TI viszont arra figyelmeztet: a korrupció különböző országokban tapasztalható általános szintjét szigorú tapasztalati tények, mint például a megvesztegetések összege vagy a vádemelések, illetve bírósági ügyek száma alapján nehéz értékelni. Azok inkább azt jelzik, milyen minőségű munkát végez az ügyészség, a bíróság.
A CPI-t legalább három forrásból, legalább 13 különböző kutatás alapján állítják össze, amelyeket jellemzően olyan, megbízhatónak ítélt nemzetközi intézmények állítanak össze, mint például a Világbank, vagy a World Economic Forum.
A TI 1995-ben indította el a CPI felmérését, majd 2012-től úgy módosította a módszertant, hogy az egyes országok eredményei összehasonlíthatóak lettek.
Így vált a CPI alapján egyértelművé, hogy milyen radikális, gyors változás zajlott le Magyarországon az utóbbi egy évtizedben: relatív középső szintről jutott el addig, hogy az EU legkorruptabb országa legyen.
A nemzetközi szervezet 0-100 ig osztályozza az országokat, ahol a 0 rendkívüli mértékű korrupciót jelent, míg a 100 rendkívül alacsonyat. (A legmagasabb pontszámot Dánia éri 90-nel, a legalacsonyabbat Szomália 12-vel.)
2012-ben még 100 pontból 55 pontot ért el Magyarország korrupciós érzékelési indexe. Ezzel még akkor jó pár régiós ország mögöttünk volt, így Románia, Bulgária, Csehország, Litvánia, Olaszország. (Erről bővebben itt található egy interaktív grafikon.)
A nagy zuhanás 2014 körül következett be, akkor hirtelen jókorát esett a magyar korrupció észlelési index. (Emlékeztetőül: akkortájt kezdődött a folyamat, amely 2015. február 6-ig, a hírhedt G-napig vezetett, amikor Simicska Lajos a nyilvánoság előtt szakított Orbán Viktorral. Varázsütésre ezt követően gyorsult fel a Mészáros Lőrinc és holdudvarának juttatott közbeszerzések üteme.) Innen már nem volt sokkal lejjebb: az elkövetkező években jobbára Románia és Bulgária volt csak mögöttünk, ám 2022-re immáron sikerült Bulgáriát is megelőzni. Az európai kontinensen immáron csak a Balkánon, így Koszovóban, Szerbiában, Boszniában, Albániában, illetve Belaruszban és Ukrajnában rosszabb a korrupciós helyzet, mint Magyarországon. Megjegyzendő, hogy még ezek az országok is aránylag tisztának tűnnek a kormány által körülrajongott Oroszországhoz képest, ahol 28-on áll a korrupciós érzékelési index, azaz igen magas a korrupció.
Önfeljelentéssel ér fel Orbán Viktor állítása a magyarországi korrupcióról„Nem a rendszer korrupt, hanem az egyének” – mentegeti a NER-t az új hivatal, az Integritás Hatóság elnökeMegbeszélte Polt Péter az Integritás Hatóság NER-t mentegető elnökével, mit tehetnek a korrupció visszaszorításáértOlyasvalakit választottak a Korrupcióellenes Munkacsoport alelnökévé, akinek a lakcímére NER-közeli üzletember van bejelentve Fél év bizalmat adnak az új magyar korrupcióellenes testületnek