;

korrupció;Magyarország;függetlenség;Transparency International;Integritás Hatóság;Korrupcióellenes Munkacsoport;

- Fél év bizalmat adnak az új magyar korrupcióellenes testületnek

„Egyelőre még vizsgáljuk, hogy mit lehet ebből kihozni” – fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója a jövő hét kedden elrajtoló, az Integritás Hatóság keretében működő Korrupcióellenes Munkacsoportról azon a rendezvényen, amelyet pénteken a korrupcióellenes világnap alkalmából tartottak. Szerinte „egy fél éves bizalmat meg lehet szavazni a testületnek”, hogy kiderüljön, mire lesz alkalmas a munkacsoport. „Ha úgy érezzük, hogy ügyrendi vagy más kérdésekben falakba ütközünk, vagy az állami szereplők biodíszletnek használják a civileket, úgy nem leszünk restek távozni” – ez utóbbit pedig már Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója fogalmazta meg.

A rendezvény abból a szempontból figyelemre méltó volt, hogy azon – a meghívás ellenére – nem vett részt a nemrég elrajtolt Integritás Hatóság (IH) vezetője, így ott nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy miként képzeli el a munkát, a szervezeti működést, az átláthatóságot és a korrupció elleni harcot. Igaz, Biró Ferenc a Telexnek adott interjút és a többi között úgy fogalmazott: a korrupcióról elég annyit tudni, „hogy nem kell csinálni”, illetve ígérte, „mindent elkövet azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el”.

A brüsszeli jogállamisági aggályok eloszlatása (és a befagyasztott uniós pénzek megszerzése) érdekében életre hívott, félig állami, félig civil szereplőkből álló munkacsoportba az ismert korrupcióellenes magyar civil szervezetek közül csak négy jelentkezett – a TI mellett a K-monitor,  az Átlátszó, és a Budapest Intézet –, és azok is hosszas húzódozás után. A vonakodás oka a többi között az Integritás Hatóság létrehozásának az átláthatatlansága, az IH gyenge jogköre, illetve az elnökség kinevezése körüli bizonytalanság volt.

A Transparency International már október elején közzétette, milyen minimumfeltételeket várnának el ahhoz, hogy érdemi szakmai munka folyjon a munkacsoportban. Jelezték egyúttal: ha oda „álcivilek” is bekerülnek, illetve úgy látják, hogy nincs lehetőség az érdemi szakmai munkára, vagy közben a kormányzat újabb, súlyos korrupciót elősegítő lépést tesz, távoznak a testületből.

Pénteken a TI honlapján felsorolás jelent meg arról, mire lenne szükség ahhoz, hogy eredményesen és érdemben tudjanak együttműködni a munkacsoportot vezető IH-elnökkel és az állami szereplőkkel. Ebben a többi között sürgették, hogy tegyék nyilvánossá a munkacsoport tagjainak az önéletrajzát, pályázatát, és sürgették egy átláthatósági portál vagy weboldal létrehozását, ahol nyilvánosságra hoznák a munkacsoport üléseinek dokumentumait, jegyzőkönyvét, valamint a munkacsoport döntéseit, értékeléseit. Arra is szükség lenne, hogy a törvény által biztosított keretek között a tagok hozzáférhessenek a feladataik ellátásához szükséges állami adatokhoz – fogalmazott a TI. A felvetésekre lapzártánkig nem érkezett reakció.

Különös csirkepaprikás

– Bár a magyar kormányra erőltetett eddigi antikorrupciós vállalások az utóbbi évtizedek legjelentősebb ilyen törvénycsomagját jelentik, ám egyelőre önmagában ez is kevés ahhoz, hogy megrepessze a közpénzek szervezett elsíbolására épített NER hatalmát – hangzott el a tegnapi fórumon. Ugyanakkor, mint Balázs Péter volt külügyminiszter megjegyezte, a folyamatot is érdemes figyelni. Korábban a helyreállítási csomag ügyében például mindössze 4, meglehetősen formális elvárása volt Brüsszelnek, ebből lett végül a jelenlegi, összesen 27 pontos, rendkívül részletes követelményrendszer. Amiben a beszélgetés résztvevői – így Balázs Péter, Ligeti Miklós és Martin József Péter mellett Cseh Katalin EP-képviselő és Király Júlia, a jegybank volt alelnöke – egyetértettek: Orbánék részéről igazi, komoly vállalás az Európai Ügyészséghez csatlakozás lenne, ám Balázs Péter szerint Orbán Viktor épp csak annyi engedményt akar tenni Brüsszelnek, amennyi az uniós pénzek folyósításához kell. „Készítsünk csirkepaprikást, különös tekintettel a csirke testi épségére” – érzékeltette, hogy Orbán célkitűzése: úgy tegyen jogállami engedményeket Brüsszelnek, hogy mindenáron megőrizze a NER testi épségét.

Vagy egyedi lobbizással. Van, aki választ sem kapott, más tárgyalt már, de az állami cég hallgat.