egészségügy;Magyarország;orvos;összefogás;magánellátás;állami szolgáltatás;

- Összefognak a magánorvosok a kötelező állami munka ellen

Sok orvos a közellátás után a magánegészségügyben keresett nyugalmat, de lehet, hogy végül meg sem állnak külföldig.

Az Orbán-kormány terve, amely szerint állami intézményekben kötelezték volna gyógyításra a magánorvosokat, azt is elérte, hogy az érintettek elkezdjenek „szerveződni.” Noha a kabinet most éppen átmenetileg jegeli ezt a tervet, időközben megalakult a Magánorvosok az egészségügyért Facebook-csoport, amely már állásfoglalást is közzétett.

Ebben a többi között arról írnak: elfogadhatatlan számukra, hogy a szakmai továbbképzésük gyakorlati idejére a magánorvosokat szolgálati jogviszonyba és közfinanszírozott intézménybe kényszerítsék. Mint írják, az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésekor több ezer egészségügyi dolgozó elhagyta az állami egészségügyet. Ha a kormány alkalmazza a tervezett szabályt, úgy – szerintük – a most még magánszférában gyógyítók jelentős része is abbahagyja és külföldön folytatja, vagy a nyugdíjat választja. Mindez tovább súlyosbítaná az amúgy is fennálló munkaerőhiányt.

Lapunknak a csoport képviseletében Fried Zoltán orvos elmondta: néhány nap alatt 700-800 követőjük lett. Arra a kérdésünkre, mire alapozzák, hogy az orvosok tömegesen hagynák el a szakmájukat, azt felelte: külön felmérésük erről még nincs, de körbekérdeztek szakmában. S ezekből a beszélgetésekből egyértelműen ez volt számukra leszűrhető, mivel a szóban forgó tervvel visszakényszerítenék az érintetteket egy olyan helyzetbe, amit egyszer már elutasítottak.

Arra a kérdésre, hogy mi volna támogatható megoldás a számukra, Fried Zoltán azt válaszolta: „Ha az orvoshiány enyhítése a cél, akkor olyan feltételeket kellene teremteni, hogy a gyógyítók önként menjenek vissza. Például el kéne törölni a jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat, azokat be sem kellett volna vezetni. De ha már megtörtént, korrigálni kellene ezt a téves döntést. Továbbá eltörölni a vezényelhetőséget és visszaadni a közalkalmazotti védett státuszt. De az is elfogadhatatlan, hogy valamilyen nem pontosan körülírt minőségi értékelés alapján 20 százalékot levonhassanak a bérekből. Ilyen rendszer Európában sehol nem működik” – mondta végül.

Gépkocsibérlésre mintegy 21 millió, a mentorok bérjárulékára közel 60 millió, rendezvényszervezésre és élelmezési-ellátási költségre (catering) 2 millió forint. Ilyen és ehhez hasonló tételekből áll össze az a 108 millió forint, ami eredetileg a Híd a munka világába foglalkoztatási projekt költségvetésének része lett volna, végül azonban a kifizetés az erről szóló lapunk birtokába került dokumentum szerint az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) büdzséjét terhelte.