Megtette hatását a december eleji benzin áremelés, pontosabban a ársapkák eltörlése, így az infláció az év utolsó havában 24,5 százalékra emelkedett, de nem érte el az elemzők által várt 25-26 százalék körüli szintet – ami elég jelentős meglepetés. Nagy kérdés, hogy az árhullám ezzel elérte-e csúcsát, vagy a januárt a kereskedők még további áremelésekre kihasználják-e.
Mindent elvisz a drágulás, a magyarok többet költenek az üzletekben, de jóval kevesebb terméket tudnak megvásárolniElemzői vélekedések szerint a január lehet az utolsó alkalom komolyabb átárazásokra, a drasztikusan csökkenő kereslet ugyanis további áremelési lehetőségeket jelentősen beszűkítik. Az inflációt az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak és az energiaárak emelkedése fűtötte: az előbbinél az áremelkedések lassulását láthattuk decemberben, a háztartási energiaáraknál pedig csökkenést mért a KSH. Sok ünneplésre azonban nincs ok: a decemberi 24,5 százalék pénzromlás 26 éves rekord, ennél magasabb inflációt 1996 márciusában regisztráltak.
Hiába szépít az Orbán-kormány, az emelkedő infláció miatt tovább folytatódik a fizetések elértéktelenedéseAz éves infláció 2021-es 5,1 százalékról tavaly 14,5 százalékra ugrott, ami szintén 26 éves rekord. Ráadásul idén az éves árindex tovább emelkedik, az elérheti akár a 17-19 százalékot is. Az év végére viszont reálisan 10 százalék alá csökkenhet az infláció, az év eleji 25-26 százalékról. A nyugdíjasok az átlagnál erősebb infláció érezhettek:
a KSH szerint a nyugdíjasok fogyasztói kosara decemberben 26,5 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban,
míg az éves nyugdíjas árindex 15,2 százalék volt - szemben a 14, százalékos fő mutatóval.
Hiába emelkedik kétszázezer forint fölé az átlagnyugdíj Magyarországon, ha az idősek háromnegyede ennél kevesebb pénzt kapA KSH jelentése szerint decemberben még tovább gyorsult az Európában eddig is rekordernek számító élelmiszer-infláció, amelyek az előző havi 43,8 százalékkal szemben
decemberben 44,8 százalékkal voltak magasabb az élelmiszerárak
– ám itt is lassult az emelkedés üteme. Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek 2,1 százalékkal drágultak, ami abból a szempontból biztató, hogy ilyen „alacsony” egyhavi élelmiszer-inflációt utoljára 2022 márciusban mért a KSH. Vagyis vannak biztató jelek, amelyek arra utalnak, hogy közel lehet a fordulat – amely persze nem jelenti azt, hogy csökkennének az árak, hanem csak annyit jelent, hogy a jövőben nem emelkednek tovább.
A KSH mérése szerint az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább
a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult.
A termékcsoporton belül a liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult. Ezen belül
a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8%-kal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2021 decemberében.
Ahogy már említettük, egy hónap alatt az a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal nőttek, az élelmiszerek 2,1 százaléklakkal drágultak,
ezen belül a tej 7,2, a tejtermékek és a vaj, vajkrém egyaránt 6,2, a sajt 4,9, a büféáruk 4,0 százalékkal kerültek többe.
Csökkent a – a hatósági ársapka által érintett termékkörbe bekerülő – tojás (7,9%), valamint a margarin (1,6%) ára. A háztartási energia ára decemberben 6,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 11,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok a termékkörre vonatkozó hatósági ársapka megszüntetése következtében 24,4 százalékkal drágultak.
Amit az Orbán-kormány tavaly az autósoknak ársapka formájában adott, azt most fű alatt kamatostul visszaszedi17,5 százalék lehet idén az infláció
A várakozásokat lényegesen alulmúlta a decemberi 24,5 százalékos 12 habi infláció – írta elemzésben Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a pozitív meglepetést az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, és a háztartási energiaárak vártnál kisebb növekedése okozta. Ugyanakkor a továbbra is erős árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24,8 százalékra ugrott. Mivel a hatósági üzemanyagárak kivezetésének hatása decemberben még csak részben jelentkezett, a teljes hatás a januári inflációban fog megjelenni, ezért januárban még kismértékben tovább gyorsulhat az infláció. A következő hónapokban azonban bázishatások miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.
Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet fékezni fogja az elemző szerint, bár az élősertés felvásárlási árak a tavalyi év során meredeken emelkedtek, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak ezen termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket.
Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk, idén éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció – vélekedett Suppan Gergely.
