Az egy évvel korábbinál 139 milliárd forinttal többet, összesen csaknem 687 milliárd forintot hagytak az emberek az élelmiszerboltok kasszáiban tavaly novemberben. Az üzletek értékesítési volumene – magyarán az eladott árucikkek mennyisége - mégis 6,7 százalékkal csökkent. A benzinársapkával torzított üzemanyagkiskereskedelmet leszámítva összességében 200 milliárd forinttal többet, mintegy 1281 milliárd forintot fizettek ki a vásárlók az üzletekben, ám eközben 4,7 százalékkal kevesebb árucikket vittek haza – olvasható ki a KSH pénteken közölt adataiból. Mindez azt jelenti: az Európabajnok hazai infláció miatt egyre többet kénytelenek költeni az emberek, miközben nem kerül több termék a kosarukba, épp ellenkezőleg.
A nem élelmiszerkiskereskedelemben 2,3 százalékkal estek vissza az eladások, ami többek között a műszakicikk üzletek 3 százalékos forgalomcsökkenésének köszönhető, de kevesebb bútort, gyógyszert és illatszert is vásároltak az emberek. A műszaki áruházak forgalma annak ellenére esett vissza, hogy a novemberben tartott Black Fridayen éppen a műszaki cikkek a legnépszerűbbek, ám úgy tűnik, most még az akciók sem tudták felpörgetni az eladásokat. Erre utal az is, hogy a Black Friday akciókban élenjáró webáruházak forgalma is jócskán, csaknem 10 százalékkal visszaesett. Pedig költekezésben itt sem volt hiány: az interneten keresztül 1,5 milliárd forinttal több pénzt fizettek ki a vásárlók, mint tavaly novemberben. Az online kiskereskedelem zsugorodása részben betudható persze annak is, hogy a korábban a Covid miatt felpörgött netes vásárlások helyett részben ismét a hagyományos üzletek felé fordultak az emberek. A KSH adataiból azonban látszik, hogy utóbbiakban is úgy esett vissza a forgalom 2,3 százalékkal, hogy a vevők többet költöttek. A nem élelmiszer jellegű boltokban összességében mintegy 594 milliárd forintot, azaz 61 milliárd forinttal több pénzt hagytak ott a vásárlók, mint egy éve. A 3 százalékkal kevesebb árut értékesítő bútor és műszaki cikk üzletekben csaknem 100 milliárd forintot fizettek ki az emberek novemberben, míg egy évvel azelőtt még csak 88 milliárdot. A bő 5 százalékos forgalomvisszaesést elkönyvelő patikákban és illatszerboltokban pedig 7 milliárd forinttal több került a kasszákba.
A benzinársapka torzítja a tavalyi képet
A teljes kiskereskedelmi forgalom összességében minimálisan, 0,6 százalékkal nőtt novemberben az egy évvel ezelőtti adathoz képest, ami egyértelműen csak a benzinársapkának, illetve az annak kapcsán fellépő piaci anomáliák miatti pánikvásárlásoknak köszönhető. Novemberben ugyanis 27,7 százalékkal ugrott meg az üzemanyagforgalom. Ha kiszűrnénk ezt a rendkívül torzított piacot az adatokból, a kiskereskedelem 4,7 százalékos zsugorodást jelezne – mutatott rá Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Szerinte az árstop december eleji kivezetése gyökeres változást hozhat a forgalomban, de más adatok és felmérések is a fogyasztás jelentős lassulását vetítik előre. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője jelezte: a friss kiskereskedelmi statisztika komoly negatív meglepetést hozott. A gyors ütemben emelkedő élelmiszerárak egyre inkább visszafogják a fogyasztást, és a háztartások zöme már javában visszafogja a nem élelmiszerekre szánt költéseket is. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a folyamatos dráguláshoz, a reáljövedelem csökkenéséhez.
A fentieknél is jobban mutatja, mennyire visszafogja, illetve az olcsóbb termékek felé tereli a fogyasztást a hatalmas infláció, hogy az élelmiszerüzletekben havi összevetésben már a jelentős drágulás ellenére is kevesebb pénzt költöttek el a vásárlók. Októberről novembere 3,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ezen belül a száraztészta és a tojás ára 9,6, a sajté 5,5, a baromfihúsé 5,4, a tejé 4,7, a kenyéré 4,2, a vajé 3,9 százalékkal szökött fel egyetlen hónap leforgása alatt. A nyugdíjasok novemberben már megkapták a magas infláció miatt járó, kiegészítő juttatásukat, és ez némi lendületet adhatott volna a vásárlásoknak, az élelmiszerboltokban októberhez képest mégis 13 milliárd forinttal kevesebb pénzt hagytak ott a vásárlók. Az eladott árucikkek mennyisége ugyanakkor lényegében stagnált. Ez pedig arra utal, hogy a vásárlók egyre inkább az olcsóbb, akciós, vagy éppen árstopos termékekből pakolnak többet a kosarukba, mert a drágább, minőségibb termékeket már nem tudják megfizetni.
Hatalmas különbségek az árakban
Egyre nyílik az olló a hatósági és a piaci árak, illetve a diszkontok saját márkás termékei és a gyártói márkák fogyasztói ára között. Az árstopos termékeket helyettesíteni tudó élelmiszerek ára a hatósági árak bevezetése óta az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján meredeken ível felfelé. Ugyanakkor egyre sűrűbben fordul elő, hogy az árstopos csirkemell helyett csak pulykamellel tud szolgálni a hentes, a boltokban pedig hiába keresik a vásárlók az árstopos, 2,8 százalékos UHT-tejet, csak 1,5 százalékost találnak a polcokon. Ezt igyekszik „orvosolni” a kormány azzal a tavaly év végi rendeletével, amellyel kétszerannyi árstopos termék készleten tartására kötelezi az üzleteket január közepétől, mint amennyit az árak befagyasztásakor tartottak (még több veszteséget generálva ezzel a kereskedőknek, amelyek ezt vélhetően továbbra is a többi árucikk drágításával hozzák majd vissza, még jobban meglökve a már így is 40 százalék feletti hazai élelmiszerinflációt).
Érthető, hogy a vásárlók a hatósági áras termékeket szó szerint viszik, mint a cukrot, hiszen az AKI adatai alapján a pulykamellfilé kilója például már több, mint kétszerannyiba kerül, mint az árstopos csirkemellfilé. Előbbiért 3359, utóbbiért 1548 forintot kértek karácsony előtt. Pedig a hatósági árak bevezetésekor, tavaly február elején még nem volt ekkora különbség: a pulykamell kilója 1956, a csirkemellé 1662 forint volt. A hatósági áras sertéscomb kilója 1481, a sertéskaraj 2369 forintba került az idei év első hetén, miközben tavaly februárban még 1425 és 1755 forint volt a kétféle hús kilós ára. A szabadáras tej az alacsonyabb zsírtartalom ellenére lassan kétszerannyiba kerül, mint az ársapkás: a gyártói márkás, 1,5 százalékos UHT tej 613, a hatósági áras, 2,8 százalékos 315 forintba került január elején. Saját márkás kiszerelésben a 1,5 százalékos tej ára 414, a 2,8 százalékosé 232 forint volt.
A diszkontok saját márkája más termékek esetében is jóval olcsóbb, mint a gyártói márka – ez főként a rohamtempóban dráguló tejtermékek esetében látványos. Vaj vásárlásakor például kilónként majdnem 3 ezer forintot lehet vele megspórolni: a 100 grammos kiszerelés gyártói márkás kilós ára 9646, a saját márkásé 6816 forint. A félzsíros rögös túró kilós ára 450 grammos kiszerelésben gyártói márka esetén 3917, saját márka esetén 2292 forintra jön ki. A trappista sajt kilója gyártói márka esetében 5536, saját márkás kiszerelésben 4167 forintba kerül. De például a saját márkás csemegekukoricakonzerv kilós ára is csaknem ezer forinttal alacsonyabb, mint a gyártói márkásé -1233, illetve 2119 forint. Az árstopos olaj litere pedig 581, illetve 728 forint, vagyis 147 forinttal olcsóbb saját márkás kiszerelésben.
