Az üzemanyagok kiskereskedelmi árrésének ugrása állhat amögött, hogy a hazai tarifák a hatósági árrendszer december 6-i eltörlése óta térségi összevetésben a középmezőnyből az élre ugrottak – tette közzé néhány napja a Facebookon Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője. A bejegyzés élénk szakmai vitát váltott ki. Az alapvetés – szinte – cáfolhatatlan. Míg egy, lapunk birtokába került nyilvántartás a hatósági árrendszer bevezetésének időszakában, 2022 elején a piaci termékek bruttó nagy- és kiskereskedelmi tarifái között átlag 40 forint különbséget – árrést – mutat, addig 2023 elejére ugyanez a különbség a benzin estében 140, a gázolajnál pedig száz forint körüli szintre nőtt. Ez idő alatt tehát a kutasok által alkalmazott árrés a benzin esetében közel háromszorosára, míg a gázolajnál több mint másfélszeresére ugrott. (Pontos árrés ugyanakkor nyilvános nagy- és „hivatalos” kiskereskedelmi ár híján nem számítható.)
Az a - leginkább a kormánypárti sajtóban elterjedt - értelmezés viszont, miszerint térségi helyezésünk és az árrés – mondhatni a hazai láncok „pénzéhsége” - kifejezetten a hatósági árak december 6-i eltörlése óta ugrott volna meg, csak féligazság. A valóság ezzel szemben, hogy a hatósági árakra nem jogosult közlekedők piaci tarifái már tavaly a térség élmezőnyébe kerültek. Egyszersmind – amiként arról novemberben szintén beszámoltunk – tavaly a piaci üzemanyagok kiskereskedelmi árrése is szinte folyamatosan nőtt. Mindemellett ugyane kimutatás azt is megerősíti, hogy a hatósági árak december 6-i eltörlése mégis csak hozott egy literenként körülbelül 30 forintos, újabb árrés-emelkedést. (Igaz, az azt megelőző, emlékezetes hét, amikor szinte az összes hazai töltőállomás kifogyott a készletekből, éppenséggel tíz forint körüli árréscsökkenést mutat.) Térségi helyezésünk szintén épp novemberben mutatott némi javulást, hogy aztán mostanra stabilan a hazai árak vezessék a nyolcas térségi mezőnyt, egyre inkább elhúzva a második helyezett Ausztriától-Szerbiától.
A jelenség magyarázata némiképp összetett. Miklós László, az MVM egykori felügyelőbizottsági elnöke hozzászólásában úgy vélte, az ár(rés)emelkedés mögött „piaci” helyett inkább szabályozási okok állnak. Eszerint például az osztrák 20 százalékos és a magyar 27 százalékos áfa közötti különbség 700 forintos literár esetén 39 forint. Legalább ilyen lényeges, hogy az iparág nagyobb szereplőit 2022-ben az árbevétel 2,7 százalékára rúgó kiskereskedelmi adón felül ennek 80 százalékát kitevő pótadó sújtotta. Idén a sarc 4,1 százalékra nőtt. Ez az adó árbevételarányos, tehát lényegében áfa-növelés. Mi több, még erre is rászámolják az áfát. A tétel 700 forintos literárból kiindulva további 35 forint. Ezen túl az ágazatot sújtja az energiaellátók 41 százalékos, Robin Hoodnak is nevezett nyereségadója. Az ársapka előtti időszakhoz képest azért ugrottak meg az árrések, mert ezeket a kormány által kivetett többletköltségeket 2 hónap alatt kellett megkeresni. Az új tételek ráadásul tartósan terhelhetik a tarifát – vélekedett Miklós László.
Az árrés emelkedése nem a kiskereskedők, hanem az állam fokozódó „pénzéhségét” tanúsítja – pontosította szakmai álláspontját megkeresésünkre Pletser Tamás. Tavaly az üzemanyag-iparág négy adótételét emelte az állam – fejtette ki. A hatósági ár eltörlésével a kormány megszüntette a jövedéki adó literenként nettó 25 forintos kedvezményét. Növelték a kiskereskedelmi adót, amit tavaly még egy póttétellel is megtoldottak. Emelték a Robin Hood-adót, és az energiahatékonysági járulék-fizetési kötelezettség is nőtt. Mindez összességében literenként 70-80 forintos plusztétel. Az Erste elemzője – más szakértőkhöz hasonlóan - további árrésemelő tényezőként vetette fel, hogy a hatóságiár-rendszer „szétverte” az üzemanyag-behozatalt, ami most, a piaci árak újbóli bevezetésével is csak lassan, magas indulóárakkal épül újra. A hatósági ár révén a csőd szélére sodort „kis” kutaknak a nagykereskedők a korábbiaknál bizonyára magasabb biztosítékrendszerrel, vagyis drágábban szállítanak. (A hazai nagykereskedelem 70 százalékát képviselő, az egyetlen belföldi finomítót működtető Mol a kiegyensúlyozott hazai ellátást szintén 30 százaléknyi behozatalhoz kötötte.)
Végtére is a hazai üzemanyagárak szokottnál nagyobb ütemű emelkedése az állam többlet-pénzigényére, vagyis a hatalmas költségvetési hiány csökkentési szándékára vezethető vissza – összegezte véleményét Pletser Tamás. Az üzemanyagok ugyanis viszonylag „könnyen adóztathatók”.
Más szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel a kormány a hatósági árakkal a „kis” kutakat a csőd szélére sodorta, eme, a 2 ezer hazai töltőállomás közel felét kitevő kör hagyományos árcsökkentő – de legalábbis -kiegyensúlyozó - hatása most kevésbé érvényesül. Ráadásul a kormány a Molra kivetett különadó formájában a cég által vásárolt orosz nyersolaj alacsony árán képződött többletnyereséget is elvonta, ami önmagában több százmilliárdos tétel.
A hatósági üzemanyagárak tavaly félezermilliárdos kárt okozhattak a hazai olajiparnakA versenyhivatal nem gyanakszik
A hazai üzemanyagárak térségi kiugrása nem vet fel versenyjogsértés-gyanút – vélekedtek kérdésünkre a lapunk által megkérdezett szakértők. Bár az árrések többszöröződése kétségkívül a szereplők összehangolt magatartását sejteti, tény, hogy az üzemanyag-kiskereskedelmi piac rendkívül széttagolt. Itt a hazai nagykereskedelem 70 százalékát képviselő Mol is csak egy – egyre kisebb – szereplő. A szakmai magyarázatokból következően tehát a növekvő állami és piaci terhek miatt még mindig a mostani a lehető legalacsonyabb tarifa. Kérdés ugyanakkor, mikortól érzi újra pénzénél magát a tavaly igencsak megtépázott olajipar, illetve a hatóságok meddig engedik az árrésemelést. Ugyan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt évtizedben folytatott vizsgálatot a Mol ellen a magas tarifák miatt, végül is csak a cég nagykereskedelmi gázolajár-mozgásterét korlátozták. A GVH szorosan nyomon követi a magyarországi árak változását annak érdekében, hogy a vállalkozások versenykorlátozó módon ne súlyosbítsák az inflációt – fogalmaztak a kiskereskedelmi üzemanyagárak elszállásával kapcsolatos mostani megkeresésünkre a hatóságnál. Törvényellenes árbefolyásolás vagy a piaci helyzetből fakadó, indokolatlan nyerészkedés esetén azonnal lépnek – tették hozzá. Ilyenkor haladéktalanul tájékoztatják a nyilvánosságot – fogalmaztak. (Ez áttételesen tehát leginkább úgy értelmezhető, hogy gyanú híján most ilyen tartalmú közzétételt nem tartanak időszerűnek.) Egyszersmind megerősítették a Mol nagykereskedelmi áraira vonatkozó, kilenc éves határozatuk érvényességét. (Az olajcég nagykereskedelmi árképzésével kapcsolatos aggály ugyanakkor az elmúlt időszakban nem is látott napvilágot.)
