Sok száz sajtómegjelenés született az elmúlt egy hónapban abból az egyetlen rendeletből, hogy 2023. január 1-től 15 százalékkal megemeli a kormány a nyugdíjakat.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottól Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn át Varga Mihály pénzügyminiszterig minden kormányzati megszólaló azt sulykolta a lakosság fejébe, hogy a példátlanul magas emeléssel nagyon jól járnak az idősek, hiszen a 177 ezer forintos tavalyi átlagnyugdíj helyett a mai napon 27 ezer (pontosan 26 és félezer) forinttal több pénz érkezik a számlájukra. Az MTI a kifizetések megkezdéséhez igazítva közreadott tegnap egy KSH adatsort, ami segít az átlag mögé nézni.
Annak a több mint 54 ezer embernek ugyanis, akinek a nyugdíja kevesebb mint 40 ezer forint, az emelés csak legfeljebb hatezer forint, míg a 123 ezer 300 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkező társuk minimum 45 ezer forinttal kap többet.
Az ő emelésük összege tehát magasabb, mint a sor végén lévők havi ellátása, vagyis a mostani nyugdíjemelés tovább növeli a szakadékot nyugdíjas és nyugdíjas között, mert a kormány meg sem hallgatta az idősek szervezeteinek követeléseit, hogy a kisnyugdíjasoknak többet kellene adni, hiszen a pénzükért lassan az élelmet sem tudják megvenni maguknak. Hiába emelkedik mától kétszázezer forint fölé az átlagnyugdíj Magyarországon, az idősek háromnegyede ennél kevesebb pénzt kap, s a helyzetet tovább rontja, hogy az aktív dolgozók nettó 325 ezer forintos átlagkeresetétől még távolabb kerültek a nyugdíjak. Tavaly az első tíz hónapban 17,4 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a nyugdíjak csak 14 százalékkal az év egészét nézve és az elfogadott 14-16 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés azt vetíti előre, hogy az idősek ellátásainak leszakadása folytatódik.
Már a több keresővel rendelkező háztartásokat, a diplomásokat és a fővárosi nyugdíjasokat is fenyegeti Magyarországon az elszegényedésA mostani 15 százalékos emeléssel szemben ráadásul várhatóan ennél magasabb infláció áll 2023-ban is, miközben a kormány adós a tavalyi pénzromlás ellentételezésének egy részével is. A három lépcsőben adott összesen 14 százalékos nyugdíjemelésnél ugyanis az utolsó hónapok áremelkedését már nem vették figyelembe, pedig ez akár 1-2 százalékos többletet is jelenthet az időseknek. Katona Tamás, a KSH volt elnöke arra emlékeztetett, hogy az Eurostat módszertana alapján számított legutolsó ismert adat,
a novemberi 23,1 százalékos magyar infláció a legmagasabb volt az uniós tagországok között, a nyugdíjas fogyasztói kosárral számolva pedig ennél is nagyobb mértékben, több mint 25 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A Magyarországon megvehető élelmiszerek ára 47,2 százalékkal volt magasabb novemberben, mint egy évvel korábban, összességében tehát kizárt, hogy a reálérték megőrzéséhez elegendő a 14 százalékos emelés.
Az összes imént felsorolt összehasonlítás azt mutatja, hogy lehet és kell is örülni a nyugdíjemelésnek, de annak mértéke nem nagyvonalú, sőt tovább rontja az idősek többségének pozícióját. Vélhetően év közben idén is szükség lesz a nyugdíjak kiegészítésére, ahogy azt Farkas András nyugdíjszakértő többször is nyilatkozta, de változatlanul kérdés a tavalyi elszámolás. A KSH holnapra jelezte előre a tavaly decemberi inflációs adat közreadását.
Amíg Orbán Viktor hatalmon van, lesz nyugdíjunk, orvosunk, oktatás, csak sokan éheznek majd, funkcionális analfabéták maradnak, és még többen belehalnak„Hiába van valakinek munkahelye, ha az infláció miatt nem tud megélni a béréből”