Magyarország;Egyesült Államok;beszéd;Vlagyimir Putyin;Szent Korona;David Pressman;

- Amerikai nagykövet: el kell döntenünk, melyik utat választjuk, kik a barátaink ezekben a viharos időkben

David Pressman a Szent Korona jelképének tükrében értelmezte a magyar–amerikai kapcsolatokat, majd odaszúrt Vlagyimir Putyinnak is, aki megfogalmazása szerint egy „olyan időből maradt hátra”, amelyen a világ nagy része próbál túllépni.

A Szent Korona visszajuttatásának 45. évfordulója alkalmából mondott beszédet David Pressman amerikai nagykövet, aki a műtárgy jelképének tükrében értelmezte a magyar–amerikai kapcsolatokat - derül ki az amerikai nagykövetség honlapján megjelentetett beszédből.

Mint fogalmazott, a második világháború borzalmait sok európai számára a Szovjetunió „fojtogató árnyéka és uralma” váltotta fel, Magyarországnak pedig szörnyű elnyomást kellett elviselnie évtizedeken keresztül. A magyar hadsereg néhány tagja azonban rendkívüli kockázatot vállalva az Egyesült Államoknak adta Magyarország legértékesebb műtárgyát.

„Ugyanarról az országról van szó, amellyel Magyarország nemrég még hadban állt”

– mondta Davis Pressman, kiemelve eme tett rendkívüli jellegét.

„Bár kormányaink akkoriban összetűzésben állhattak, a magyarok barátot láttak az Egyesült Államokban. Egy olyan népet láttak, amelyre rábízhatták egyik legfontosabb, legjelentősebb kincsüket” – fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy a Szent Koronát 1978-ban juttatta vissza az Egyesült Államok Magyarországra, a nagykövet elmondta, voltak, akik úgy vélték, a koronát csak a szovjet uralom teljes vége után lehet visszaadni Magyarországnak. Ám – mint fogalmazott – Jimmy Carter akkori elnök, Cyrus Vance akkori miniszterelnök és egyéb tanácsadók, köztük egy fiatal szenátor, Joe Biden jelenlegi elnök másként gondolta. Pressman elmondása szerint az akkori amerikai vezetés pozitív jeleket látott Magyarország részéről. Látták, ahogy a magyar nép lassan elkezdi kivonni magát a szovjet elnyomás igája alól, hogy toleranciát hirdettek a vallásgyakorlással kapcsolatban, hogy megpróbálták elősegíteni a növekvő mértékű utazást és kommunikációt a kommunista blokk tagállamai között. „A magyarok mindent megtettek, hogy jobbá tegyék a világot, amelyben éltek, még akkor is, ha az ellentétes volt a hivatalos szovjet játékkönyvvel” – fogalmazott.

Pressman szerint az Egyesült Államok számára megtiszteltetés, hogy őrizhette a Szent Koronát, és az is, hogy menedéket nyújthatott az amerikai nagykövetségen 15 évig élő Mindszenty József bíborosnak. „Megtiszteltetés számunkra, hogy ma itt lehetünk Magyarország számára. Ezt csinálják a barátok” – jelentette ki.

Mindezzel szemben hozta fel Vlagyimir Putyint, aki megfogalmazása szerint

egy „olyan időből maradt hátra”, amelyen a világ nagy része próbál túllépni.

Pressman meglátása szerint az orosz elnök „azt hitte, az ukrán nép ismét egy szovjet típusú uralkodó felé hajol, de tévedett”. „Az ukránok, akárcsak a magyarok évtizedekkel korábban, már meghozták döntésüket” – tette hozzá.

A nagykövet szerint „mindnyájunknak el kell döntenünk, melyik utat választjuk ezekben a viharos időkben. Kik a barátaink? Kihez fordulunk nehéz idők esetén, amikor olyanokkal állunk szemben, akik ártani akarnak nekünk?” – tette fel a kérdést. Az Egyesült Államok és Magyarország sok éve barátok és szövetségesek. „És bár előfordulhat, hogy időnként viharos vizeken kell hajóznunk, a mostani vizek pedig különösen veszélyesek, bizonyos vagyok afelől, hogy ha megpróbáljuk, együtt képesek vagyunk navigálni rajtuk” – fogalmazott.

„Ahogy Carter elnök, Cyrus Vance külügyminiszter és az akkori fiatal amerikai szenátor, Joe Biden, én is hitet teszek Magyarország és eme csodálatos ország emberei mellett” – zárta beszédét.

Már 12 éve harcolunk látható és láthatatlan ellenségekkel, ez a környezet aligha tesz jót a gyerekvállalási kedvnek – mondja Tóth Olga szociológus.