A pedagógiai munka teljes félreértésén alapul a Belügyminisztérium koncepciója, amely alapján egy új teljesítményértékelő rendszert vezetnének be a köznevelési intézményekben - nyilatkozta a Népszavának Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, miután lapunk szerdán beszámolt arról, hogy egy kiszivárgott minisztériumi tervezet szerint minden évben át kellene esniük egy belső értékelési folyamaton a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek. Akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik átlag alatti eredményt érnek el, levonhatnak illetményeikből. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Nagy Erzsébet is megdöbbentőnek tartja a terveket, szerinte mindez további feszültségekhez, megosztottsághoz vezethet a tantestületekben.
A Népszava birtokába került belügyminisztériumi koncepció szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden tanév elején személyes teljesítménycélokat kell kijelölniük, tanév végén pedig megvizsgálják, ezekből mit sikerült elérniük. Emellett több különböző, a minisztérium által kijelölt kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük. A tanárok eredményeit az igazgatók, utóbbiak teljesítményét pedig a tankerületi központok fogják ellenőrizni. Pedagógusok esetében a legjobban teljesítők (a tantestület felső 20 százaléka) plusz anyagi elismerést kaphatnak, miközben akik az alsó 20 százalékba kerültek, tőlük pénzt is levonhatnak.
Pintér Sándor rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekbenAz MPT elnöke, Trencsényi László szerint ez több szempontból is egy “elrontott formája” lesz a teljesítménymérésnek. Egyrészt a pedagógusok munkáját így nem lehet egyéni szinten mérni, már csak azért sem, mert például a diákok eredményei nem egy-egy tanártól, hanem szinte az egész tantestülettől és más körülményektől is függenek, az egyénileg megjelölt teljesítménycélokat - amelyekre a minisztériumi koncepció több példát is hoz – pedig nem lehet a rendszerből kiemelve teljesíteni. Például a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkentését, vagy a nyelvvizsgával rendelkező diákok arányának növelését nem tudja egy-egy pedagógus vagy intézményvezető egyénileg elérni, ám úgy tűnik, a szaktárca mégis “az ő nyakukba akarja varrni” a rendszerszintű problémák megoldását. Az MPT elnöke hozzátette: véleménye szerint addig, amíg nincs helyreállítva a köznevelési intézmények szakmai autonómiája - mind a tantervkészítés, tankönyvválasztás, vagy akár a gazdálkodás tekintetében - addig nincs is sok értelme egyéni teljesítményekről beszélni.
A PDSZ választmányi tagja, Nagy Erzsébet úgy véli, az új értékelési rendszer és az egyéni bérezés lehetősége egy nem túl egészséges, feszültségekkel teli versenyt teremthet a tantestületekben, hiszen akik jobb eredményeket értek el, feltehetőleg azt a pénzt kaphatják meg plusz juttatásként, amit az alacsonyabb pontszámokat elérő kollégáiktól elvontak. Miközben annak, hogy az oktatásirányítás megpróbálná megteremteni a minőségi oktatás valódi feltételeit - például értékálló bérezéssel, a tanárok szakmai önállóságának növelésével - nyoma sincs. Az érdekvédő szerint az ilyen “motivációs” lehetőségektől nem lesz több szaktanár az iskolákban, sőt, aki eddig úgy tervezte, hogy egy ideig még a pályán marad, az is el fog menni.
Így tett Simkó Edit budapesti pedagógus, az elmúlt időszak oktatásügyi tiltakozásainak rendszeres résztvevője, szervezője is, aki szerdán jelentette be: lemond közalkalmazotti jogviszonyáról. Mint írta, a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium értékelési terve “volt az utolsó csepp a pohárban, ráadásul mérgező csepp. Egy tudatlan ember teljes dilettantizmusa és gonoszsága tükröződik legújabb ötletéből”. Szerinte az új értékelési rendszer “a besúgást, a nemtelen versengést fogja generálni egy rakás éhbérért dolgoztatott rabszolga között, akik majd összevesznek a koncon, mint munkatáborosok a fűrészporkenyéren, vagy káposztatorzson” - fogalmazott.
A szolidaritás mellett félelem is kíséri útjukon az oktatásért menetelőket„Ez a tanárok El Caminója”