– Felgyülemlettek és felszínre törtek azok a társadalmi problémák, amelyeket a Fidesz nem tudott megoldani. A tavalyi év a 2012-ben indult tendenciák összegződése volt az „Orbán-rezsimben”, a rendszer ugyanakkor markánsan új vonásokkal is jelentkezett – állapította meg lapunknak nyilatkozva Ágh Attila politológus.
Állítása szerint az Orbán-kormány csak válsághelyzetben tudja fenntartani magát, ezért nem a szó eredeti értelmében vett válságkezelésre törekszik, hanem a válság menedzselésére, netán annak elmélyítésére. Így próbál létrehozni olyan politikai szerkezetet, amelyben képes elnyomni az ellentmondásokat.
– Az Orbán-rendszer a társadalom minden szegmensére rányomta bélyegét, tökéletes autokráciát valósított meg – jelentette ki Ágh Attila. – A költségvetés elfogadásának módján is látszik, hogy a Fidesz mindent rendeleti kormányzással akar elintézni – tette hozzá.
Hatalmas megszorítással jön jövőre az Orbán-kormány rendeleti büdzséjeAz „új vonások” között említette,
hogy az egyre erőteljesebb centralizálás közepette a kormány rendőri típusú fellépést mutatott az oktatásban és az egészségügyben.
Az oktatásban pedagógusokat bocsátottak el, az egészségügyben katonai szemlélet meghonosításával kísérletezik a kormány. A rendteremtés és fegyelmezés mindkét ágazatban konfrontációhoz vezetett.
– Bár az Európai Parlament már 2013-ban elfogadta a kormányt bíráló úgynevezett Tavares-jelentést, az Európai Unió (EU) most először lát neki a magyar „illiberális rezsim” és Orbán korrupt rendszere megrendszabályozásának – hangsúlyozta a politológus. Nagyon fontos változásnak nevezte, hogy a helyreállítási alap forrásainak odaítélésekor érvényes szabályokat a szokványos hétéves költségvetési ciklus pénzeinek felhasználásakor is alkalmazni fogják. Ennek az a lényege, hogy az elfogadott programokra szánt támogatást az EU csak utólag fogja kifizetni, akkor, ha azok megvalósulását vizsgálva minden részletet rendben lévőnek talál.
Kutyaszorítóban Orbán Viktor: rákényszerül a korrupció visszaszorítására, ám ez fájni fog a környezeténekAz Orbán-kormány mindenben engedett, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez, de így is felfüggesztenek 6,3 milliárd euró támogatástÉppen ezért Ágh Attila arra számít, hogy ebben az évben folyamatosak lesznek a konfliktusok a magyar kormány és az EU között. – Nem áttételes, pusztán elméleti kérdésekre redukálható összeütközésre kell felkészülni, hanem intenzív, mindennapos vitára, amely konkrét projektekről és konkrét összegekről szól majd. Állandósulni fog a feszültség – vetítette előre a politológus. Az sem fog működni,
hogy a jogállami feltételek betartásakor a kormány átláthatóságot és egyeztetéseket ígér, közben pedig egyik óráról a másikra hoz törvényeket.
– Orbánék minden nagy vereség után sikerpropagandát indítanak, ennek már most tanúi lehetünk. Másrészt – hívta fel a figyelmet Ágh Attila – a kormány igyekszik átpolitizálni, ideológiai síkra terelni a témát, és arra hivatkozni, hogy „megint ránk akarnak kényszeríteni egy másfajta politikai kultúrát”. A propaganda átmenetileg eredményes lehet, ha azonban nem érkeznek meg az uniós pénzek, akkor a sikertelenséggel a kormány és a közvélemény is szembesülni fog.
Az EU eljárására – prognosztizálta Ágh Attila – a kormány eddiginél is erősebb centralizációval, újabb rendőri-katonai eszközök bevetésével válaszol majd. A politológus szerint ezt ideig-óráig lehet még folytatni,
de az uniós forrásmegvonások várható következménye előbb vagy utóbb az Orbán-rendszer destabilizációja lesz.
„Ehhez nyitottság kell”
Előbb árnyékparlamentet kellett volna alakítani, és annak eredményeként, kompromisszumok árán árnyékkormányt létrehozni – kritizálta a Demokratikus Koalíció kezdeményezését Ágh Attila.
Ha valamelyik párt megerősödik az ellenzéki oldalon, akkor – mondta – ajánlatot kellene tennie a többi párt számára. Ehhez nyitottság kell. Nyitottságot annak kell produkálni, amelyik vezető szerepre törekszik, és nem olyan módon, hogy elszipkázza a többi párttól az embereket.
A politológus általánosságban is kifogásolta, hogy az ellenzéki pártok még mindig nem alulról építkeznek: nem unalmas pártnyilatkozatokra lenne szükség, hanem arra, hogy fórumokat szervezzenek.
