A KSH inflációs statisztikája szerint is 30 százalékkal drágult a virsli, ami legfőképp a Magyarországon amúgy is 40 százalék fölötti élelmiszerinflációra vezethető vissza - írja a Portfolio, megjegyezve, ennek belső és külső tényezői egyaránt vannak, előbbiek közé a forint árfolyamának gyengesége és az árstopok, utóbbiak közé az aszály, az energiaválság és az orosz-ukrán háború sorolhatók.
A közzétett statisztika szerint a virsli átlagára idén novemberben 3040 forint volt, ami mintegy 1000 forintos áremelkedést jelent a tavalyi év átlagárához viszonyítva. Mindemellett a hosszútávú statisztikából az is kiderül, hogy a virsli ára az elmúlt öt évben csaknem megkétszereződött.
A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy mindeközben Kelet-Közép-Európa más országaiban 20-30 százalék körül mozog az élelmiszer-infláció, vagyis a 49 százalékot is megközelítő hazai élelmiszerár-emelkedésnek körülbelül a fele magyarázható globális tényezőkkel, a másik felét az országspecifikus komponensek teszik ki.
Belülről jön a drágulás fele: a forint, az adóemelés és az árstop is ludasItt a felmérés, a magyarok fele rendszeres áruhiányt tapasztal„Hiába nyúlt bele a kormány csak egy ponton a piaci folyamatokba, az dominóhatást váltott ki” - Még nagyobb élelmiszer-drágulás jön 2023-ban