Jelentősen emelte jövő évi inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB): az idei 14,6 százalékos éves drágulás után jövőre 15 és19,5 százalék közé várja pénzromlás ütemét. Az előrejelzési sáv közepe, vagyis a jegybank pontszerű inflációs előrejelzése 17,2 százalék - derül ki a most megjelent Inflációs jelentésből. Novemberben az árak már 22,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, decemberre ez 26-27 százalékra nőhet a jegybank szerint, nem utolsósorban az üzemanyagok hatósági árának megszüntetése miatt ugrásszerűen emelkedő tarifák miatt. A következő hónapokban is ezen a szinten marad a havi árindex, majd lassú, az év közepétől viszont meredekebb esése várható.
Az uniós inflációs listát immár Magyarország vezeti, az áremelkedésekért elsősorban az élelmiszerárak nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő emelkedése, valamint az energia drágulása húzza
– mondta az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón Balatoni András, a MNB előrejelzési igazgatója.
Magyarországon a leggyorsabb az élelmiszerek drágulása egész Európában, ráadásul magyar fogyasztói kosárban az európai átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek az élelmezési cikkek, és ez az egyik oka a magas magyar inflációnak – mutatott rá Balatoni. A KSH adatai szerint novemberben az élelmiszerek átlagosan 44 százalékkal kerültek többe, mint 2021 novemberében. Az idei év egészére az MNB 28,8 százalékos élelmiszer-inflációt vár. Azonban 2023-ra ugyanez a szám már 29,7 százalék. (Az Inflációs jelentésben az MNB szerencsétlen sajtóhibát vétett: az először kiadott anyagban 42 százalékos drágulást jeleztek 2023-ra, ám ezt utólag módosították, akárcsak az ipari termékek árváltozását, ahol éppen alábecsülték a várható áremelkedést.)
Elszúrták Matolcsyék: 42 helyett „csak” 29,7 százalékkal lehetnek drágábbak az élelmiszerek jövőreAz MNB elemzői górcső alá vették az európia összehasonlításban is vezető magas élelmiszer-drágulás okait, ami különösen fontos annak fényébe, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a keddi kormányinfón arról beszélt, hogy az ársapkák és más kormányzati intézkedések nem emelték az inflációt.
Orbán Viktor szerint Magyarország hungarofób támadás alatt áll, de csak végső esetben szabad vétózni – Kormányinfó percről percreAz MNB elemzői a miniszterelnökkel szemben arra jutottak, hogy az élelmiszeripar egy munkaerő-igényes szektor, emiatt a bérköltségek emelkedése kiemelten sújtotta. Az import élelmiszerárakba rendkívül gyorsan beépültek a forintgyengülés hatásai, amely tovább emelte az árakat. A kormányzati különadók miatti drágítások további 1 százalékkal emelik az decemberi inflációt, ám a következő hónapokban a adóemelések inflációnövelő hatása két százalékra nő – többek között ezért fog az infláció magas értéken tetőzni. A magyar élelmiszeripar az EU egyik legkevésbé hatékony ágazata – ez is oka a magas inflációnak. Az árstopok, vagyis az élelmiszerek hatósági árai jelentős zavart okoztak a piaci folyamatokban – mondta Balatoni András. Az MNB igazgatója példaként említette, hogy a 2,8 százalékos UHT tej hatósági árassá tétele jelentősen megnövelte a keresletet ezen termék iránt, amely például tejzsírhiányhoz vezetett. Ez utóbbi az oka a tejtermékek, sajtok kiemelkedő drágulásnak, vagyis
hiába nyúlt bele csak egy ponton a kormány a piaci folyamatokba, az dominóhatást váltott ki.
A jegybank számításai szerint az ársapkák a helyettesítő termékeknél (mint kristálycukor – porcukor, étolaj – zsír) indítottak el extra áremeléseket. A rossz hír az, hogy ha egyszer a kormány el is törli az ársapkákat, illúzió lenne arra számítani, hogy ezen helyettesítő termékek árai csökkenni fognak, ez az 3-3,7 százalékos inflációs többlet, amit ársapkák okoznak.
Összességében a jegybank inflációs jelentése megpróbál pozitív képet festeni, hiszen a 2023 január-februári inflációs csúcs után megindul a dezinfláció. Számos folyamat támogatja ezt; Balatoni elsőként említette a dekonjunktúrát, azaz mind idehaza, mind az unióban jelentősen lelassul a gazdaság növekedése. A lakossági fogyasztás visszaesik a reálbércsökkenés miatt, és ez is hűti az inflációt. Az MNB azzal számol, hogy jövőre egy százalékkal nőhet a GDP (az előrejelzésük 0,5-1,5 százalék között szór). A világpiaci energiaárak csökkenek, a globális élelmiszerárak pedig nyolc hónapja folyamatosan lejtmenetben vannak, világgazdaságban egyre több az olyan gazdaság ahol már fordult az infláció. Ezek a hatások a magyar gazdaságba is begyűrűznek, így
2023 közepétől megindulhat az érdemi dezinfláció idehaza is, 2024-re pedig besimulhat a 2-4 százalékos jegybanki célsávba
– mondta Balatoni András.
Az MNB inflációs előrejelzése, éves változás (százalék)
Élelmiszerek 28,8 29,7
Ipari termékek 13,2 12,2
Piaci szolgáltatások 10,2 12,1
Piaci energia 25,3 39,2
Alkohol, dohány 10,1 11,8
Üzemanyag 10,8 21,8
Szabályozott árak 9,8 18,4
Infláció 14,6 17,2
Forrás: MNB Inflációs jelentés
