Az októberi 22,5 százalék után decemberben 26-27 százalék körüli szintre ugrik az infláció – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank keddi sajtótájékoztatóján. A látványos gyorsulásért jelentős részben az üzemanyagársapka eltörlése a felelős, csak ez önmagában 2 százalékos plusz emelkedést okoz, de még januárban is fél százalékot ad hozzá az inflációhoz. Továbbra is erőteljes a magyar gazdaságban az élelmiszerárak emelkedése, ezért várja a jegybank már a decemberi árindexet is 26 százalék fölé.
A tetőzés még ennél is magasabban lehet néhány tizedponttal, azt viszont pontosan még nem lehet megmondani, hogy az már decemberben vagy 2023 első hónapjaiban jön el. Az MNB-ben azzal számolnak, hogy 2023 első hónapjaiban is 26-27 százalék közelében marad az árindex, sőt az egész első félévben kifejezetten magas számokat várnak. Az infláció érdemi csökkenésére csak az év második felében lehet számítani – mondta az alelnök, majd hozzátette, az év végére jó esély van az egy százalékos pénzromlás eléréséhez.
A jegybank frissítette éves inflációs prognózisát is: eszerint az idei 14,6 százalék után 2023-ban az infláció 15-19,5 százalékos sávba emelkedik, majd 2024-ben 2,3-4,5 százalékos szintre csökken. Virág Barnabás a jövő évi előrejelzésük széles sávját a bizonytalansággal magyarázta: a 15 százalék akkor lehetséges, ha az ukrajnai háború gyorsan befejeződne, míg a 19,5 százalék a tartósan elhúzódó konfliktushoz tartozó forgatókönyv. Mivel ennek jóval nagyobb az esélye, így a reális inflációs előrejelzés közelebb lesz a 20 százalékhoz. Ráadásul a 15 százalékos előrejelzés inkább egy gesztus a kormány felé, amely most épp ekkora inflációval számol 2023-ra. Ugyanis, mint arra Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. igazgatója többször is rámutatott: ha jövőre egyetlen áremelés sem történne a magyar boltokban, az áthúzódó hatások miatt akkor is 14 százalék lenne az infláció. Mivel ilyen forgatókönyvnek semmi esélye, bizton állítható, hogy a 15 százalékot bemondó előrejelzések túlzóan optimisták, legyenek azok akár a kormányé vagy a jegybanké. Hasonlóan optimista a jegybank a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban is: idén még a GDP 4,5-5 százalékos növekedését jósolja. Bár a GDP már a harmadik negyedben is csökkent, és ez várható a negyedik negyedévben, sőt még 2023 elején is, ennek ellenére a jegybank az év egészére 0,5-1,5 százalékos növekedést jelez, ami csak egy kicsit óvatosabb a kormány 1,5 százalékos GDP prognózisánál.
A jegybank Monetáris Tanácsa (MT) kedden kamatdöntő ülést tartott, de nem változtattak a 18 százalékos irányadó kamaton, sőt az MT azt is megüzente, hogy erre egy ideig nem is érdemes számítani. Virág Barnabás szerint ugyanis csak a szigorú monetáris politika biztosítja az inflációs cél (2-4 százalékos pénzromlás) elérését.
Türelmes lesz a jegybank, csak akkor fogja a 18 százalékos kamatát csökkenteni, ha a magyar gazdaság megítélése trendszerűen javul – mondta az alelnök. Ugyan megszületett a megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között az uniós támogatásokról, sőt a csökkenő energiaárak miatt a folyó fizetés mérleg hiánya is mérséklődött, de az MNB mindaddig kivár a kamatcsökkentéssel, míg a kockázat trendszerűen nem javul - hangsúlyozta az alelnök. Az infláció csökkentése szempontjából nemcsak a kamat, de forintárfolyam is kiemelt fontosságú – jegyzete meg. Vagyis az alelnök újfent jelezte: az MNB kész a forint jelenlegi árfolyamát megvédeni, megakadályoz minden újabb és további gyengülést. Ennek érdekében folytatja az MNB az energiaszámlákhoz kapcsolódó devizaigény átváltását az energiaszolgáltatók javára a jövő év elején is – tette hozzá.
A MNB elnöke szerint a magas kamatok miatt a hitelfelvételi, valamint a hitelnyújtási kedv is visszaesik, a kulcsszó az óvatosság lesz. Ugyanakkor a jelenlegi rendkívül magas inflációs környezetben a jegybank számára a legfontosabb az infláció letörése a szigorú monetáris politikával, nem pedig a hitelezés ösztönzése – tette hozzá az alelnök.
A magyarok a legpesszeimistábbak
Legfőképp a folyamatos áremelkedés miatt aggódnak a magyarok, és európai összehasonlításban is borúlátók: nálunk az emberek más országoknál pesszimistábban ítélik meg a gazdasági kilábalás kilátásait – derül ki a McKinsey felkérésére készült reprezentatív kutatás válaszaiból.
Az adatok a fogyasztás radikális csökkenését mutatják az élelmiszereken kívül az összes vizsgált kategóriában is, míg az energiatudatosság számottevő nőtt. Európában mindenütt, úgy Magyarországon is az árak emelkedése az aggodalmak legfőbb forrása, méghozzá egyre növekvő mértékben. Honfitársaink 58 százaléka tette az első helyre a drágulást, miközben a második leggyakrabban említett kockázati tényező, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (és annak költsége) 11 százaléknyi válaszadónál került az élre, míg az orosz háború kockázatait a magyarok 10 százaléka tette az első helyre. A hazai fogyasztók az átlagosnál pesszimistábbak a gazdasági kilábalás kilátásait illetően, nemcsak európai, de regionális összehasonlításban is. Idehaza csupán a megkérdezettek 8 százaléka számít a gazdasági helyzet gyors javulására, illetve arra, hogy a növekedés a következő 2-3 hónapban visszaáll a krízis előtti szintre, miközben Németországban és Franciaországban 13, Romániában 12, Lengyelországban pedig 15 százalék ugyanez az arány.
