Novemberben az árak már 22,5 százalékkal álltak magasabban. A benzinársapka decemberi eleji eltörlése alaposan meglökte az év utolsó havában mért éves áremelkedést, ami 25 százalék lehet. Igaz, akadnak elemzők, akik közel 27 százalékot sem zárnak ki. Ezek alapján 2022-re borítékolható a 14,5 százalék körüli éves átlag.
Jövőre még tovább gyorsul a pénzromlás: még a kormány is 15 százalékkal számol. Legalábbis a 15 százalékos januári nyugdíjemelésről szóló döntés azt jelenti, hogy a kabinet ezt tekinti hivatalos várakozásnak.
Ez a 15 százalék ugyanakkor valószerűtlen derűlátást tükröz. 2023 év elején ugyanis még 25 százalék feletti éves árindexek várhatók. Ez alapján egy éves 15 százalékos infláció csak a gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás nagyarányú visszaesésével jönne össze. Szerencsére ugyanakkor ilyen forgatókönyv nem várható. A CIB Bank és a Kopint-Tárki elemzői 19, a GKI Gazdaságkukató 18 százalékot, az Egyensúly intézet 17,5 százalékos éves áremelkedést jósol 2023-ra. Vagyis a kormány 15 százalékánál rendre lényegesen magasabbat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentés felett alaposan eljárt az idő. A szeptemberi anyag még 11,5-14 százalékra becsülte a jövő évi szintet, ami viszont ma már szinte a vicc határát súrolja. Az MNB jövő héten teszi közzé a jövő évi áremelkedési ütemre vonatkozó új "lottószámait". Ezek bizonyára magasabbak lesznek a kormány 15 százalékánál. (Ellenben a jegybank újabb – immár sokadik - hitelességi kihívást intézi önmaga ellen, amit amúgy az MNB nem engedhet meg magának.)
2024-re egyetlen cég, a CIB Bank adott inflációs előrejelzést – 4,1 százalékot –, ami azt jelzi, hogy azért némelyek látnak reményt az áremelkedések megszelídülésére.
Orbán Viktor az állami rádióban rendszeresen szankciós inflációt említ. A miniszterelnök úgy látja, Brüsszel néhány döntéssel egy csapásra megfelezhetné a pénzromlás ütemét. A jegybankelnököt „megkérte", a pénzügyminisztert pedig "utasította", hogy jövő év végéig az infláció egy számjegyűvé csökkenjen, illetve megfeleződjön. Utóbbi kérés minden bizonnyal teljesül, hisz 2023 végére a mostani, 25-27 százalékos emelkedési szint minden matematikai modell szerint megfeleződhet. A 10 százalék alatti szint elérésének esélyében ugyanakkor az elemzők megosztottak. Bár többségük szerint ez is elérhető, például a GKI Gazdaságkutató napokban kiadott elemzése valószínűtlennek nevezi az egy számjegyű infláció elérését 2023 végére. Ebbéli véleményével a GKI nem áll egyedül. Az elemzők szerint könnyen ragadhat magasan a pénzromlás üteme, ha a kormány tovább akadályozza a jegybank inflációellenes lépéseit.
A 2023-as 18-19 százalékos éves pénzromlás messze Európa legmagasabb drágulási szintje lesz. Ennek okai a magyar gazdaságpolitika hibáiban keresendők. A kormány mind a mai napig szankciós inflációt említ, miközben a számok egész mást mutatnak. Míg novemberben idehaza 22,5 százalékkal emelkedtek az árak, a hasonló adottságú, az orosz olaj- és gázellátásnak szintén kitett szlovákok 15,4, a csehek 16,2, a lengyelek pedig 17,9 százalékon állnak. A magas hazai adat egyik oka a forint leértékelődése, amely az euróval szemben az év eleje óta 13 százalékot vesztett értékéből. Idehaza egész Európát összevetve kiemelkedő mértékben, több mint 43 százalékkal emelkedtek például az élelmiszerárak. Jórészt emögött is a forint leértékelődése, valamint az energiaárak emelkedése és az aszály áll. Igaz, ez utóbbi hatások a környező államokat is érik. Matolcsy György jegybankelnök szerint az (élelmiszer-) ársapkák önmagukban 3-4 százalékkal emelték az inflációt. De a különböző ágazatokra kivetett különadók is komolyan emelték az árakat. Európa legmagasabb inflációjáért tehát alapvetően az Orbán-kormány intézkedései okolhatók.
Újabb csúcs: 27 százalékra nőhet az infláció decemberbenSzázmilliárdokat bukik a lakosság, minden otthon és bankban tartott egymillió forinton 150 ezer forint az éves inflációs veszteségA nyugdíjasoknak még az idei évre is kell egy plusz emelés