A magyar vásárlók több, mint háromnegyedével előfordult már, hogy nem tudott valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni a boltokban, mert hiány volt belőle: 56 százalékuk rendszeresen találkozik ezzel a jelenséggel, 22 százalékukkal pedig megtörtént már ilyesmi – derült ki a Publicus Research lapunk számára készített december közepi felméréséből. A - vélhetően gyakrabban bevásárló - nők nagyobb arányban szembesülnek a hatósági árak okozta áruhiánnyal, mint a férfiak: a nők 62 százaléka mondta, hogy rendszeresen nem tud árstopos terméket venni, míg a férfiak 49 százaléka válaszolt így. Mindez azért is érdekes, mert az üzemanyagok hatósági árának december 6-i eltörlésekor Gulyás Gergely miniszter azt mondta: minden ársapkának addig van értelme, amíg nem vezet áruhiányhoz. Ha a hiány eléri azt a mértéket, hogy a termék nem biztosítható a családoknak, akkor az ársapka értelmét veszíti.
Márpedig hiába korlátozzák szinte a hatósági árak bevezetésének pillanatától az árstopos termékekből egyszerre megvásárolható mennyiséget az üzletek, a sajtóban és a közösségi médiában már a nyár eleje óta rendszeresek a beszámolók arról, hogy a boltokban nem lehet kapni kristálycukrot, étolajat, és elvétve találni 2,8 százalékos UHT-tejet is. Az áruhiánynak ez a szintje azonban úgy tűnik, a kormány ingerküszöbét még nem törte át. Az idén február 1-jétől bevezetett élelmiszerárstopot ugyanis november közepén - a kristálycukor, a napraforgó étolaj, a BL 55-ös búzaliszt, a csirkemell és -farhát, a sertéscomb, illetve a 2,8 százalékos UHT tej mellett – kiterjesztették a krumplira és a tojásra is. December közepén pedig az intézkedést egészen jövő év április 30-ig meg is hosszabbították.
Igaz, a kormánypártok szavazói valamiért kevesebbszer szembesülnek a hatósági árak okozta problémákkal.
A Publicus mérése szerint legalábbis az ellenzékiek 63, a bizonytalan szavazók 67 százalékával rendszeresen előfordul, hogy nem tud árstopos terméket venni, míg a Fidesz-KDNP szavazók 41 százaléka bosszankodhat rendszeresen emiatt. Összességében az ellenzékiek 81, a bizonytalanok 84, a kormánypártiak 69 százaléka találkozott már áruhiánnyal a hatósági áras termékeknél.
Az elemzők, közgazdászok az ársapkák bevezetése óta igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a hatósági ár áruhiányhoz, és nem mellesleg az infláció további növekedéséhez vezet majd.
Előbbi oka, hogy a mesterségesen olcsón tartott árucikkekből az eddigieknél többet vesznek a vásárlók, miközben a termelőknek azokat nem éri meg a belföldi piacon eladni. Az inflációt pedig azért hajtja az árstop, mert egyrészt zavarokat okoz az ellátási láncokban, másrészt pedig a kereskedők az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeiket szétterítik a többi árucikken.
Ezek az áremelések ráadásul a hatósági árak kivezetésével sem fognak eltűnni, miközben az árstop eltörlésével az érintett termékek ára gyorsan felzárkózik majd a – jóval magasabb – piaci árakhoz, még tovább hajtva ezzel az általános drágulást.
A kormánypropaganda szerint azonban az élelmiszerek drágulásáért csakis Brüsszel és az „elhibázott” szankciók a felelősek. „Ön egyetért-e az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?” – tették fel például a választ is rögtön sugalmazó álkérdést a nemzeti konzultációban. A Publicus felmérésében más okokat is megjelölhettek a megkérdezettek, hogy miben látják az élelmiszerek rohamtempójú drágulásának okát, és ebben a szankciók az utolsó helyen végeztek. Kiderült: az emberek inkább az elszálló energiaárakat (88 százalék), a gyenge forintot (86 százalék), a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját (74 százalék) és a kereskedők ármegállapítási módszereit (63 százalék) látják a magas élelmiszerinfláció mögött, a brüsszeli szankciókat csak 47 százalék okolja.
A Fidesz-KDNP szavazói persze megengedőbbek a kormánnyal: az elhibázott gazdaságpolitika csak 45, a gyenge forint 75 százalékuk szerint áll a rohamtempójú élelmiszerdrágulás mögött, míg a szankciókat 85 százalékuk véli felfedezni a háttérben. Az ellenzék szavazói ezzel szemben 97 százalékban a gyenge forintot, 96 százalékban az elhibázott gazdaságpolitikát róják fel, és csak 19 százalékuk írja a szankciók számlájára a drágulást.
Élelmiszerre megy el a jövedelem java
A KSH adatai alapján novemberben az élelmiszerekért már átlagosan 44 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve, az Eurostat módszertana 49 százalékos drágulást mutatott ki. A Publicus kutatása szerint az emberek ugyanakkor átlagosan 77 százalékos drágulást érzékeltek december elején. A KSH mérésének megfelelő értékre – 41-50 százalékra - a megkérdezettek kevesebb mint negyede becsülte az élelmiszerinflációt. A háztartások átlagosan jövedelmük 39 százalékát költik élelmiszerre, a nők kissé magasabbra, 43 százalékra, a férfiak alacsonyabbra, 35 százalékra becsülik ezt az értéket. Fejenként ez havi 101 ezer forintos kiadást jelent átlagosan, de nagy a szórás: a megkérdezettek ötöde mindössze 26-50 ezer, negyede viszont 101-200 ezer forintot fordít élelemre. A nyugdíjasok kevesebbet, átlagosan 81 ezer forintot, míg az aktív dolgozók 111 ezer forintot költenek élelmiszerre.
