Nyolcmilliárd ember él a Földön, amely azonban nem tud ennyit eltartani. Itt van a klímakatasztrófa, a járványok, a migránsok iránti gyűlölet, az orosz–ukrán háború, ahol két gyilkos nacionalizmus néz szembe egymással; globális katasztrófa közepén vagyunk – állapította meg a világról Tamás Gáspár Miklós a hvg360-nak adott interjújában, megjegyezve, „s ha mindez nem volna elég, Magyarországon kitört a téboly”.
A filozófus ki is fejtette, mire gondol, például arra, amikor „a kormány azt mondja, hogy nem szavazza meg az Oroszország-ellenes szankciókat, miközben éppen megszavazza, és ezt a lakosság fele is elhiszi, pedig hivatalosan is megerősítik, hogy megszavazzák a szankciókat”. Állítja, a katasztrófa gazdasági, morális, politikai, katonai szempontból itt van, és senki nem viselkedik racionálisan.
Tamás Gáspár Miklós meggyőződése, hogy nem kell, nem érdemes leváltani azt a rendszert, amiben több mint 12 éve élünk, ugyanis meggyőződése, hogy parlamentáris demokrácia nincs.
Ez a hatalmi szint nem létezik. Különösen Kelet-Európában. Csak az van, amit az emberek a Fertő tó mellett, a Balatonnál, Tatán tesznek, vagy épp Veszprémben
– hangsúlyozta a filozófus.
Egyenesen fantasztikusnak tartja például, hogy a veszprémi emberek arról vitatkoznak, hogyan kell kinézni a templomuknak. Szerinte ezek fontos, figyelemre méltó kezdeményezések, és a reformkort, személyesen Széchenyi Istvánt hozva fel példaként, állítja:
Nem haltunk meg, van kultúránk, ami nagyon barbárosodik, nagyon sötét, de még létezik. (...) Nem kell, nem szabad viszonozni a gyűlölködést, megértőnek kell lenni a konzervatív érzületek, indíttatások iránt, érdeklődéssel fordulni egymás felé, megérteni Európa tragédiáját, esztétikai, tudományos, filozófiai tekintélyeket létrehozni, hogy mindenkinek legyen alapja, gondolata, reménye a kritikára.
A sokak által csak nevének kezdőbetűiből, TGM-ként ismert filozófus arról is beszélt, hogy „nincsenek már a szó hagyományos értelmében vett nemzetállamok” de nincs közigazgatás és gondolkodás a katasztrófák elkerülésére.
Mint hangsúlyozta Nyugat-Európában 1945 és 1989 között osztálykompromisszum volt a nagytőke és a munkásszervezetek, illetve a kommunista és szociáldemokrata pártok között, amely megakadályozta, hogy a megkülönböztetés, a nagyfokú biopolitikai egyenlőtlenségek – magyarán: a fasizmus – ilyen durván megjelenjenek a társadalomban.
Hol látok fasizmust? Mindenhol. A fasizmus, különösen a posztfasizmus ugyanis nem diktatúra. Sőt: nem is az állam, hanem az erőszakkal, a kirekesztéssel rokonszenvező lakosság követi el
– válaszolta egy kérdésre.
TGM egyrészt borúsan látja a helyzetet mind európai, mind hazai szinten, és „teljes az irracionalitás, a téboly”. – Ez megmutatkozik a művészetben, a legjobb íróink tollából, filmeseink kameráiból is ez az őrjöngés, undor, szexuális durvaság árad. Miközben vészesen csökken az emberek tudása, a műveltsége – fogalmaz, miközben azért biztat is önművelésre, új reformkorra, sőt biztató jeleket is lát, például a tanár-diák-szülő tüntetéseken.
Orbán Viktor nem számít sokat ebben a pillanatban. Amit csinál, az infantilis hazudozás, gyengeség, hatalom nélküli trükközés
– tette hozzá.
Tamás Gáspár Miklós a pedagógusok ügyében hosszú hónapok óta zajló megmozdulásokból azt is leszűrte, hogy „nem csak ellenzékiek és nem csak széplelkek akciójáról van szó; a maradék 8-9 millió ember is szeretne szebb, emberhez méltóbb életet élni, és tesz is lépéseket ez irányban.
„Ez a mostani apály végleges” – Utolsó interjúnk Tamás Gáspár MiklóssalAz ATV bojkottjára szólít Tamás Gáspár MiklósTamás Gáspár Miklós: Szájerről nem kell beszélni, a képmutatást nem most találták ki