Nyílt levélben fordult a Klubrádió szerkesztőihez, műsorvezetőhez, riportalanyaihoz, hallgatóihoz, illetve a hír- és véleményfogyasztó nyilvánossághoz Tamás Gáspár Miklós.
A közíró alapvetése az, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (s rajta keresztül az Orbán-kormány) méltánytalanul és jogellenesen megfosztotta az utolsó ellenzéki rádiót a 92.9 MHz-es frekvenciától. És azt az ATV csoporthoz tartozó, a Hit Gyülekezete vonzáskörzetébe tartozó Spirit FM-nek juttatta.
A közvélemény (noha szemlátomást nem tetszik neki ez az eljárás) ebben az ügyben is passzív maradt, ami Tamás Gáspár Miklós szerint a sok kudarc után nem érthetetlen. A közíró úgy találja, a Klubrádió tiltakozása joggal emeli ki: az ATV csoport úgy szerezte meg a – szintén morális értelemben – rablott holmit, hogy közben azt a látszatot kelti (egy-két tévéműsorra hivatkozva), mintha ellenzéki, netán pártatlan médiavállalkozás lenne, holott működésének nagyobbik része – minden hozzáértő szerint – a magyarországi radikális jobboldal (a kormányzó erő) érdekeit szolgálja.
Ha az ATV ellenzéki, netán pártatlan lenne, nem törekedett volna rá, hogy a Klubrádió frekvenciáját megszerezze, írja Tamás Gáspár Miklós. (Aki úgy érzi: emberibb körülmények között konkurens kormánypárti rádió se pályázott volna a jogtalanul elkobzott frekvenciára, kollegiális, szakmai szolidaritásból és igazságérzetből, nem hogy az állítólag „ellenzéki” szaktársak.)
A közíró egyébként már akkor szakított az ATV-vel (és ezt írásban jelezte a műsorvezetőnek, aki olykor meghívta) amikor a Spirit FM először pályázott a Klubrádió ellenében a Klubrádió saját, bejáratott frekvenciájára - ám ezt nem verte nagydobra. "De hogy az ATV most vetélytárs nélkül pályázik és mintegy királyi adományként elfogadja az Orbán-kormány kezéből a mástól elbirtokolt zsákmányt, meg kell szólalnom."
Tamás Gáspár Miklós arra jutott, hogy nincs más megoldás, mint a bojkott: azt szeretné., ha a bármilyen értelemben ellenzékiek vagy függetlenek vagy pártatlanok egységesen mellőznék az ATV-csoport minden médiavállalkozásának minden adását, az ott dolgozó újságírók és más munkatársak pedig felmondanának.
Különösen vonatkozik ez a fölhívás, írja Tamás Gáspár Miklós, a különböző műsorokban fellépő értelmiségiekre, szakértőkre, közéleti szereplőkre, föllépő művészekre (akiknek ez csak kisebb kellemetlenség).
Azt q közíró érzi, hogy az ellenzéki politikusok esetében a távolmaradás problémásabb (lényegében életszükséglet), hiszen őket a kampányban főleg csak az ATV egy-két műsora engedi a nyilvánosság elé. Ennek ellenére úgy gondolja: néha áldozatot kell hozni az elvekért. Márpedig ha az ellenzékiek az ATV-ben szónokolnának, az az együttérzés megtagadása lenne a Klubrádióval és hallgatóival szemben.
S ha erre azt mondják, hogy a balközép ellenzék se járt el másképpen a Simicska-médiákkal (azaz használta őket), akkor igazuk van, ellenpontozza magát Tamás Gáspár Miklós. Csakhogy szerinte a múltban elkövetett hibát nem lenne szabad megismételni.
A közíró azt nem vitatja, hogy az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. De együttműködni az antidemokratikus kormánnyal egyik szakmai-üzleti-politikai vetélytársuk tönkretételében: ez más. Ez, Tamás Gáspár Miklós szerint, megbocsáthatatlan.
Mert ugyanaz történt, mint a Népszabadsággal, a CEU-val, a Magyar Tudományos Akadémiával, az SZFÉ-vel és még számtalan autonóm intézménnyel, közülettel. A demokráciaellenes hatalom most a Klubrádióra sújtott le.
"Aki az ATV-ben nyilatkozik ezentúl (bármilyen színvonalasan), cinkosa lesz ennek a megvetendő akciónak. Egyértelmű, következetes, szívós, hosszan tartó bojkottra van szükség. Legalább addig, ameddig a Klubrádió vissza nem nyeri a frekvenciáját" - summázza Tamás Gáspár Miklós.
