Csalhatatlan jele a közelgő év végének, amikor megjelennek a százmilliárd forintos költségvetési átcsoportosításról szóló kormányhatározatok.
Idén már karácsony előtt elkezdődött a milliárdos tételek rakosgatása, a költségvetés rendeleti úton való átszabása, annak ellenére, hogy a pénzügyi folyamatok nem túl biztatóak:
az első 11 hónapban az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3466 milliárd forint volt, ami 110 százaléka a parlament által engedélyezett összegnek.
A hiánycél tartásához decemberben jelentősen többletnek kellene keletkeznie, amire elvileg lenne esély az inflációs többletbevétel miatt. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a kormány tartani fogja a költségvetési hiánycélját, ugyanis már szeptemberben azt jelentette az Európai Bizottságnak, hogy az év végére 4350 milliárd forint pénzforgalmi hiányra számít, vagyis decemberben még egy óriási hiányugrás is benne lehet a pakliban.
A tervezett négyszeresére ugró infláció jövőre ezermilliárdos bevételi többletet hozhat, elköltéséről az Orbán-kormány határoz majdA kormány költségvetési döntései felett jelenleg semmilyen kontroll nem létezik: nem működik az országgyűlés, nem érvénysül a Költségvetési Tanács ellenőrző szerepe, a hibás döntésektől csak a kényes pénzügyi egyensúly tarthatja vissza a kabinetet. Pénzügyminisztérium a héten kiadott november végi költségvetési beszámolójában nem is szólt arról, hogy az év még hátralévő néhány napjában milyen költségvetési politikát kíván folytatni, illetve a pénzforgalmi hiánycélt sem közölt.
A költségvetési osztogatást lehetővé teszi a hatalmas infláció is:
az áfabevételek 1332 milliárd forinttal nőttek egy év alatt, az ágazati szektoradók gyakorlatilag megduplázódtak, ami az extraprofitadók hatása, ami nem szabadon elkölthető pénz, ebből mérséklik az állami energiacégek veszteségeit.
Elvileg a terven felüli ezermilliárdokat sem költhetné el szabadon a kormány, hisz nincs rájuk törvényesített kiadási előirányzat, ám az államháztartási törvény laza szabályai, pláne a rendeleti kormányzás gyakorlatilag szabad kezet ad a kabinetnek. Hasonlóan ajándék pénzként tekintenek arra a 800 milliárd forintnyi maradványra, amit a minisztériumok az előzők évek el nem költött tételeiből fizettek vissza a költségvetésnek az év folyamán. Alapesetben ennek a pénznek is a hiányt kellene csökkentenie, ezzel szemben a kormány inkább ezeket is új, a költségvetési törvényben nem szereplő programok indításra költi.
Az elmúlt napokban a kormány mintegy 380 milliárd forint értékben hozott döntéseket a lapzártánkig megjelent kormányhatározatok tanúsága szerint. A kormányzati vállalati támogatásokat bonyolító állami Eximbank Zrt. az év utolsó napjaiban 100 milliárd forint tőkéhez jutott, de most fizette ki valamelyik koncessziós autópálya társaságnak 13 milliárd forintos tartozását az állam, az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül. A nagyobb regionális vízműveket tulajdonló Nemzeti Vízművek Zrt. is az év utolsó napjaiban kap 15 milliárdos tőkeinjekciót, ez utóbbi mehet az idei, de akár már a jövő évi veszteségek terhére. Arról nincs hír, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő cégek hasonló állami segítséget kapnának. A távhőszolgáltató cégek viszont kapnak állami segítséget, ugyanis a kormány arról rendelkezett, hogy a rezsivédelmi alapból – vagyis a különadók terhére – 143 milliárd forintot juttat az Energiaügyi Minisztériumnak, amely tovább osztja a pénzt a különböző önkormányzati távfűtőművek támogatására.
Az év végi pénzszórásból
újabb 19,7 milliárd forint jutott a Nemzeti Atlétikai Stadion építésére, így a Mészáros-gyerek cége által konzorciumban kivitelezett projektre már 246 milliárd forintot költött a kormány az eredetileg tervezett 150 milliárddal szemben.
De még ebből sem telik az új stadion környékének rendezésére, ugyanis a kormány erre külön 6,8 milliárd forintot fizetett ki. Az év végi pénzszórás csalhatatlan jele, ha az év utolsó napjaiban olyan kiadásokról dönt a kormány, mint például a kormányzati infokommunikáció, aminek címén újabb 13,6 milliárdot utaltak a kormányzat IT-számlájára – bár nem lehet kizárni, hogy ez a tétel már a jövő évi kiadásokat fedezi.
Elkészült Orbánék új 2023-as büdzséje
A jogi unikumnak számító rendeleti büdzsé részleteit még nem ismertették, a Pénzügyminisztérium tegnap csak azt közölte, hogy a tervet karácsony előtt egy nappal átadták a Költségvetési Tanácsnak véleményezésre. A testületnek igyekeznie kell, hisz a költségvetési rendeletet a kormány a jövő héten ki is akarja hirdetni. A jelenleg érvényes 2023-as büdzsét a parlament júliusban fogadta el, ám az mára teljesen elavult, hiszen például 4,1 százalékos GDP növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számolt. Ezzel szemben a GDP jó, ha 0-1 százalékkal emelkedik, míg a infláció átlaga akár 18-20 százalék is lehet 2023-ban. Igaz, ez jelentős többletbevételhez juttattatja az államot. A költségvetést – mivel törvényről van szó –, csak a parlament módosíthatná, ám a kormány a jogállami szabályokat felrúgva azt rendeleti úton írta újra.
