Nem okozott földindulást a forintpiacon az Európai Bizottság (EB) bejelentése a 3000 milliárd forintnyi uniós forrás felfüggesztéséről, az euró árfolyama egész nap a 406 és 410 forint között ingadozott. A hazai deviza a bejelentés előtti percekben volt a legerősebb, onnan emelkedett az euró árfolyama 409,5 forintig, de hasonló ingadozásokat láthattunk az elmúlt napokban is. Vagyis az EB bejelentése rövidtávon semleges hatású volt, hiszen a végleges forrásvesztést egyelőre elkerülte a magyar kormány, igaz belátható időn (bő fél éven) belül egyetlen eurócent sem érkezik sem a helyreállítási terv keretéből, sem a kohéziós alapokból, vagyis pozitív hír sem jött.
A befektetők mára rendkívül óvatossá váltak a magyar gazdaságot érintő uniós és kormányzati bejelentésekkel kapcsolatban, így majd csak akkor várható érdemi változás magyar gazdaság és a forint megítélésében, ha valódi lépések születnek. Vagyis kézzelfogható megállapodásig, de még inkább az első átutalások megérkeztéig nemigen várható érdemi forinterősödés. Egyes elemzők szerint, ha ezek a feltételek teljesülnek, úgy 2023-ban újra láthatunk 400 forint alatti euróárfolyamot.
A pénzpiac csak az érem egyik oldala, másik a reálgazdaság: jól látható, hogy 2023-ban még a legoptimistább forgatókönyv szerint sem érkezik érdemi uniós támogatás. Ez egyrészt a most áttervezés alatt lévő 2023-as költségvetés szempontjából rossz hír, hisz ezekkel a pénzekkel éppen akkor nem számolhat a kormány, amikor a magyar gazdaság recesszióba kerülhet. Az uniós források minél gyorsabb lehívása segíthetné a gyors kilábalást is, ami megalapozhatná a 2024-2025-ös évek gazdasági növekedését.
Az Európai Bizottság egyelőre 3000 milliárd forint folyósítását függesztette fel, ám ezen a téren nincs forrásvesztés, hisz ez a pénz a 2027-ig tartó uniós költségvetési keret része, a pénzeket viszont 2029-ig kell lehívni, elkölteni, vagyis bőven lesz idő korrekcióra, arról nem is beszélve, hogy addig még országgyűlési választások is lesznek. A 3000 milliárd forint jelenleg az éves nemzeti jövedelem (GDP) öt százaléka, vagyis igen jelentős összeg, ami meghaladja az évente oktatásra (2400 milliárd), egészségügyre (2700 milliárd) fordított költségvetési kiadásokat is, de például nem éri el a nyugdíjkiadásokat, amire jövőre már 4900 milliárd forintot költ az állam.
