Az EU-tagországok képviselőinek több mint a fele szót kért a magyarországi jogállamiság helyzetéről tartott meghallgatáson az Európa-ügyi miniszterek pénteki brüsszeli ülésén. Az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás keretében megrendezett eszmecserén Varga Judit képviselte Magyarországot. Forrásaink szerint bevezetőjében az igazságügyi miniszter kizárólag azokról a korrupcióellenes és igazságszolgáltatási reformokról beszélt, amelyeket a kormány a visszatartott uniós támogatásokért cserébe vállalt végrehajtani.
A tanácskozást elnöklő Mikulás Bek cseh miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tagországok egy része „viszonylag elégedett” volt az ismertetett intézkedésekkel, többeknek azonban megmaradtak a fenntartásai.
A cseh EU-ügyi miniszter szerint fajulhat Magyarország kilépéséig a helyzet, de az EU akkor sem fog rossz megállapodást kötni az Orbán-kormánnyalAz ülésről beszámoló EU-s tisztségviselők szerint számos kérdés és észrevétel hangzott el például a sajtószabadságról, a melegek jogairól, a bíróságok függetlenségéről és a brüsszeli szankciókat kritizáló nemzeti konzultációról. A meghallgatáson annak ellenére is szót kért a finn és a svéd tárcavezető, hogy Magyarország halogatja NATO csatlakozásuk jóváhagyását. Jessika Roswall svéd Európa-ügyi miniszter a tanácskozásra érve újságíróknak azt mondta. sem a magyar ratifikáció késése, sem a stockholmi kormányt támogató és a hatalom közelébe került populisták nézetei nem változtatnak a jogállamiság védelmét kulcsfontosságúnak tartó svéd állásponton. Információink szerint viszont a szélsőjobb vezetésével megalakult új olasz kormány képviselője – ellentétben a korábbival – nem szólt hozzá a vitához.
Vera Jourová értékekért felelős bizottsági alelnök és Didier Reynders igazságügyi biztos kimerítő ismertetést adott az aggodalmakat keltő magyarországi problémákról, felemlegetve olyan friss ügyeket is, mint az amerikai nagykövetet meglátogató bírák elleni rágalomhadjárat. Sajtótájékoztatóján Didier Reynders a visszatartott brüsszeli pénzekkel kapcsolatban közölte, hogy az Európai Bizottság dolgozik az Orbán-kormány által vállalt reformok értékelésén, amelyet valószínűleg november 30-án fog közzétenni. Ennek alapján dönthetnek majd december 6-án a pénzügyminiszterek arról, hogy felszabadíthatók-e a támogatások Magyarország számára.
A német Bundestag után, csütörtökön a holland parlament is állásfoglalást fogadott el, amely leszögezi, hogy az Orbán-kormány csak akkor járulhat hozzá az európai támogatások odaítéléséhez, ha Magyarország „ellenőrizhető és vissza nem fordítható” lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és a csalások megelőzése érdekében.
Nem hisznek Orbán Viktor ígéreteinek, az EP nagy pártjai szerint igenis fel kell függeszteni a magyar kohéziós támogatások egyharmadátA holland parlament is ellenzi, hogy azonnal küldjék az EU-s támogatásokat az Orbán-kormánynakAz uniós tárcavezetők decemberben határoznának a magyaroknak megítélhető pénzekről és az Ukrajnának szánt segítségről is, amelyet egyelőre az Orbán-kormány akadályoz. A miniszterelnök pénteken megerősítette, Magyarország kétoldalú alapon kíván segíteni szomszédján, és nem az EU közös hitelfelvételén keresztül. Brüsszelben ezt sokan zsarolásnak tekintik.
