A IX. kerületi önkormányzat fellebbezést nyújt be a helyi választási bizottság döntése ellen, amelyben elutasították a kínai Fudan-beruházás megakadályozását célzó kerületi népszavazás két kérdésének egyikét. Baranyi Krisztina, a beruházással érintett városrész, Ferencváros polgármestere és több ellenzéki képviselő testületi tag szeptember végén nyújtotta be a két kérdést. Az elsőben azt firtatnák, hogy mit szólnának a kerületben élők ahhoz, ha a kollégiumokat is tartalmazó Déli Városkapu fejlesztés a nemzetközi pályázaton díjnyertes tervtől eltérő funkcióval és módon valósulna meg. A másodikban arra kérdeznének rá: egyetértenek-e azzal, hogy Ferencváros önkormányzata egyetlen saját tulajdonában lévő ingatlant sem adna át a Fudan Egyetem megépítésére?
A helyi választási bizottság a kettő közül csak a másodikat engedte át, az első kérdést nem. Baranyi Krisztina a Népszava kérdésére azt válaszolta: nem nyugszanak bele a döntésbe és megtámadják az első kérdést elmeszelő határozatot. Mint mondta, tudomása szerint a helyi választási bizottság sem volt egységes az ügyben, így bízik abban, hogy még átmehet az eredeti koncepció szerinti megvalósításra vonatkozó kérdés. Amint mindkét kérdés ügyében végleges döntés születik, a kerületi képviselő-testület elé terjeszti a népszavazás kiírására vonatkozó javaslatát. A jogorvoslati és döntési határidők okán Baranyi Krisztina csaknem lehetetlennek tartja, hogy erről még az idén dönthessen a testület. Ha lejárnak a jogorvoslati határidők és a ferencvárosi képviselők támogatják az ügyet, a népszavazás már gyorsan kiírható és lebonyolítható, hiszen nincs szükség aláírásgyűjtésre. Mindezzel együtt legkorábban tavasz elején voksolhatnak a ferencvárosiak.
– Két okból sem engedhetjük el a Fudan Egyetem ügyét – jelentette ki Baranyi Krisztina. – Egyrészt tartozunk ennyivel annak a 230 ezer embernek, akik aláírásukkal tiltakoztak a magyar egyetemistáknak épülő Diákvárost kínai campusszal felváltani kívánt kormánydöntés ellen. Másrészt a Fudan Egyetem megvalósításának feltételei továbbra is adottak: a kormány nem vonta vissza az erre vonatkozó döntést, az egyetem fenntartására hivatott alapítványt is töretlenül működik.
Palkovics László minisztert, korábbi projektgazdát ugyan visszahívták az alapítvány kuratóriumának elnöki tisztéről – és magából a testületből is –, de helyére Csák János kultúrminiszter került. Palkovics Kína-ügyi tanácsadóját Szabó László váltotta fel. Szabó a kormányközeli Mediaworks Zrt. első embere volt, majd miniszteri biztos lett, onnan nevezték ki a Fudan-alapítvány főigazgatójává.
Időközben kihátrált a Fudan-népszavazás mögül a főváros is, holott Karácsony Gergely főpolgármester az Alkotmánybíróság májusi döntése után még azt mondta, nekik most az a dolguk, hogy megtalálják a módját, hogy legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket a Fudan Egyetem ügyében. Baranyi Krisztina júniusban még úgy vélte, hogy a fővárossal egy napon tartják a helyi népszavazást Budapesten és Ferencvárosban, amelyen a kínai egyetem építése mellett más kényes kérdésekről, például a dugódíjról is megkérdeznék az embereket. A Demokratikus Koalíció (DK) azonban kijelentette: a népszavazásra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása után már nincs értelme referendumot kiírni. Szeptemberben már Karácsony is azt mondta a Népszavának, hogy ő „erről a döglött lóról leszállna”. De azt ígérte, hogy megteremti a módját, hogy a budapestiek véleményt nyilvánítsanak a Fudan-ügyben is.
Óriásberuházás 540 milliárdból
A kormány tavaly februárban döntött arról, hogy az 520 ezer négyzetméteres kínai kampusz a budapesti Diákváros helyszínén valósuljon meg. Az 540 milliárdosra becsült beruházás jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, kínai hitelből valósulna meg, de a költségeket Magyarország állná, részben a Kínai Fejlesztési Banktól felvett hitelből.