ellenzék;törvény;vezető;Törökország;vádemelés;dezinformáció;

- Vádat emeltek a legnagyobb török ellenzéki párt vezetője ellen, elsőként a hírhedt „dezinformációs” törvény alapján

Bírálói szerint a múlt hónapban elfogadott jogszabály célja a szólásszabadság és a független média korlátozása, a kormánnyal szemben kritikus hangok elhallgattatása.

Kemal Kılıçdaroğlu, a legnagyobb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője – egyben lehetséges elnökjelölt – lett az első személy, aki ellen vádat emeltek Törökországban a múlt hónapban elfogadott „dezinformációs” törvény alapján – adta hírül az Euronews.

A CHP vezetője

akár három év börtönbüntetést is kaphat, ha bűnösnek találják „félrevezető információk nyilvános terjesztése” miatt.

Kılıçdaroğlu, aki valószínűleg indulni akar a jövő évi elnökválasztáson, a héten azzal vádolta Süleyman Soylu belügyminisztert, hogy metamfetamin-eladásból származó „piszkos pénzt” fogadott el a költségvetési hiány fedezésére. Soylu visszautasította az állításokat, és a török állam, valamint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elleni rágalmazással vádolta az ellenzéki vezetőt. Mint fogalmazott, nem hagyják, hogy Kılıçdaroğlu „megússza a hazugságait és rágalmait”.

A dezinformációról szóló, ellentmondásos törvényt a múlt hónapban fogadták el a CHP tiltakozása ellenére. Bírálói szerint a múlt hónapban elfogadott jogszabály célja a szólásszabadság és a független média korlátozása, a kormánnyal szemben kritikus hangok elhallgattatása.

A törvény értelmében vádaz emelhetnek azok ellen, akik esetében úgy ítélik meg, hogy szándékosan „az ország biztonságát, közrendjét és általános jólétét veszélyeztető, félrevezető információkat terjesztenek”. A közösségi hálózatokat kötelezik a „hamis” tartalmak eltávolítására, illetve a „félrevezető információk” terjesztéséért felelős fiókok adatainak megosztására. A platformoknak már el kell távolítaniuk az olyan tartalmakat, amelyeket magánszemélyek vagy a török kormány „sértőnek” tartanak.

A Herszon visszafoglalására irányuló ukrán erőfeszítésekkel egy időben az ukrán külügyminisztérium azzal vádolta az orosz felet, hogy tömegesen deportál lakosokat Herszon térségéből az általa megszállt Krímre vagy Oroszországba.