– A taksonyi szántó kisajátítási tárgyalására jöttem.
– Ide?
– Igen, most lesz fél egykor a Pest megyei kormányhivatal szeptemberi végzése szerint itt, a Városház utcai épületben.
A belvárosi épület beengedő kapuja előtt elhangzó röpke párbeszédet telefonhívás követi, a biztonsági ember a kiemelt ügyek osztályának ügyintézőjétől kérdi, mit tegyen. A rövid vita után még rövidebb közlés: „nem mehet be, zárt tárgyalás”. Az újságíró próbálkozik: a végzésben nem szerepelt, hogy zárt tárgyalás lenne. – Hát, most már az – hangzik a válasz.
A taksonyi ingatlan egyike annak a több száznak, amelyek megszerzését a Budapest-Belgrád vasút megvalósítása érdekében kisajátításra jelölt ki a kormány. Az ingatlanok „megszerzését” a MÁV Zrt-re bízta a kabinet. Az idevágó 2021-es kormányrendelet mellékletében rengeteg ingatlant sorolnak fel, de Berecz Julianna, a MÁV Zrt. vagyongazdálkodási igazgatója a kelebiai vasútfejlesztésről szóló szeptemberi lakossági fórumon Taksonyban azt mondta: a listán szereplőknek csak egy részét veszi meg végül az állam.
Az eljárásokat a Juharos ügyvédi irodára bízta a MÁV. A kisajátítás törvényi menetrendje szerint az iroda először igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményezi az illetékes kormányhivatalnál, akik megállapítják az ingatlanért fizetendő kártalanítási összeget. Ez alapján az ügyvédi iroda ajánlatot tesz az ingatlan tulajdonosának. Ha elfogadják, akkor a szerződés aláírása és a vételár kifizetése után 60 napon belül ki is kell költözniük, ha a telken nincs lakóház, akkor 15 nap a határidő. Ha a tulajdonos nem fogadja el az árat, akkor kisajátítási eljárás indul.
A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit az ügyvéd is ajánlott. De az se sokat változtat, ha a második szakvélemény az elsőnél nagyobb összegről szól - előfordult már kétszeres ár is –, mivel ebben az esetben is a Fideszhez lojális vezetővel bíró kormányhivatalon múlik, melyiket fogadja el. Ha a kormányhivatal mégis a magasabb kártalanítási összeg mellett döntene, akkor pedig a MÁV támadja meg a bíróságon a határozatot – közölte a MÁV vagyongazdálkodási igazgatója. Természetesen az ingatlan tulajdonosa is bírósághoz fordulhat. „De ha a kisajátítás jogcíme helytálló, tehát ehhez a projekthez kapcsolódóan szerezzük meg az ingatlant, akkor senki nem tudja akadályozni a projekt megvalósítását azon oknál fogva, hogy nem találja megfelelőnek a kártalanítási összeget” – oszlatott el minden kételyt Berecz Julianna.
Taksonyban egyébként
a 154 érintett ingatlanból szeptemberre 31 tulajdonos utasította vissza a MÁV ajánlatát.
A fórumon felszólaló Wágner Mihály, akinek több ingatlana is érintett volt a kisajátításban, de ő végül elfogadta a MÁV ajánlatát, megjegyezte: „nagyon látszik, hogy Magyarország hitelből építi a vasutat, úgy is kezelik a kisajátított föld értékét. Az M0-s déli szakaszának megépítésénél egészen más négyszögöl kisajátítási árat fizettek, pedig a földminőségek nagyjából egyformák”.
Némi támpontot ad a kártalanítási összegekről Kelebia község idén márciusi testületi ülésének jegyzőkönyve, amikor a képviselők arról döntöttek, hogy elfogadják a MÁV Zrt. által a Juharos ügyvédi iroda útján megajánlott árat a kisajátítandó öt ingatlanra.
A község csaknem 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot.
Kiskőrösön akad olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületi kisajátításnál 1685 forintos négyzetméterár is fellehető, igaz 22 ezres is egy 43 négyzetméteres közterület-darabért.
A kisajátításkor ajánlott vételárakról, az eddig megszerzett ingatlanok számáról, méretéről és ezek összértékéről megkérdeztük a MÁV Zrt. is, de válasz helyett csupán annyit közöltek,
hogy a „Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény alapján kiemelten közérdekű beruházásnak minősül”.
Nem válaszoltak arra a kérdésre sem, hogy miért éppen a Juharos ügyvédi irodát bízták meg és nem tudhattuk meg azt sem, hogy a Fidesz egyik alapítója, volt országgyűlési képviselője, Józsefváros jelenlegi fideszes képviselője, aki idei és korábbi vagyonbevallásai szerint nem szünetelteti ügyvédi tevékenységét, ahonnan havi bruttó 1,5 milliós jövedelme származik, mennyiért vállalta el a munkát. Kérdéseinkkel hiába kerestük a Juharos ügyvédi irodát is, cikkünk megjelenéséig nem küldtek választ.
A több mint 2 milliárd dollár (jelen árfolyamon 840 milliárd forint) értékű Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítési és kapacitásbővítő beruházás dokumentumainak és szerződéseinek 10 éves titkosítása úgy tűnik, a kisajátítási megállapodásokra is kiterjed.
Nem takarékoskodnak
Bár a kormány elrendelte az állami projektek felülvizsgálatát és már 270 projekt megvalósítását fel is függesztette 2100 milliárd értékben, a Budapest-Kelebia vasútvonalat láthatóan nem érinti a takarékossági intézkedés. Palkovics László technológiai és ipari miniszter idén augusztusban Kiskőrösön azt mondta: „ez egy referenciaprojekt, mivel ez az első kínai-magyar fejlesztés, amelyet az Európai Unió szabályai szerint Magyarországon kínai partnerekkel közösen hajtanak végre”. A 2025-re megvalósuló beruházás eredményeként Kínából Európába tartó áruk a görögországi kikötők érintésével leggyorsabban Magyarországon keresztül érhetik majd el úti céljukat. A kivitelezést egyedüli pályázóként 750 milliárdos ajánlatával a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, felcsúti székhelyű RM International Zrt. nyerte el a China Railway Magyarország Kft.-vel konzorciumban.
