Európai Unió;Kína;Magyarország;pénz;támogatás;

Li Keqiang kínai kormányfő Orbán Viktorral 2017. november 28-án az Országházban tartott sajtótájékoztatón

- Keressük Kína kegyeit, Panda-kötvénnyel váltaná ki az Orbán-kormány a veszni látszó EU-s támogatásokat

Nem ez fog megmenteni, hiszen a szükséges összeg töredékét éri el csak, de a kínaiakkal folyamatos kapcsolatban áll a kabinet.

Meglehetősen hosszúra nyúlnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal arról, milyen feltételek teljesítésével kaphatja meg Magyarország a Covid-19-járvány utáni gazdasági helyreállítási alapból járó pénzt. Mivel nem világos. hogy az uniós támogatás időben megérkezik-e egyáltalán, Orbán Viktor a hétfői parlamenti beszédében jelezte, hogy a kabinetje más források után néz. Az egyik lehetőség, hogy jabb zöld Panda-kötvényt bocsát ki Kínában – derül ki a 24.hu cikkéből.

A Magyarországra leselkedő veszélyekről ékesszólóan árulkodik, hogy

  • két-három év alatt a korábbi hét-kilencszeresére emelkedő energiaárak hatalmas kiadásokkal járnak, ez pedig rontja a folyó fizetési mérleget;

  • az Orbán-kormány döntött még 747 millió köbméter gáz pótlólagos beszerzéséről, amely mintegy 740 milliárd forintba kerül,, és 4,9 százalékról 6,1 százalékra növeli a költségvetési hiányt;

  • a devizatartalékok kritikus szintre csökkentek, és bár a jegybanki állománynak legalább háromhavi importot kellene fedeznie, ehhez képest a devizatartalék jelenleg nagyjából 36 milliárd euró, arany nélkül pedig mindössze 29–30 milliárd euró.

Ami az energiaárakat illeti, Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég a Közgazdász Vándorgyűlésen hívta fel a figyelmet, hogy a földgáz ára a 2019-es 570 milliárd forintról 5059 milliárd forintra, a kőolajé 1008 milliárdról 1479 milliárdra, az áramé pedig 201 milliárdról 1556 milliárd forintra emelkedett a folyó fizetési mérlegen belül.

Az Orbán-kormány ebben a helyzetben kockáztatja, hogy Magyarország hozzávetőlegesen 12–13 milliárd euró EU-s támogatást veszítsen az Európai Parlament által hibrid választási autokráciaként elítélt rendszer kiépítése és az unortodox gazdaságpolitika miatt. Ezt a kieső pénzt több forrásból akarják pótolni, a miniszterelnök hétfőn azt mondta, „európai partnereinkkel és másokkal” már egyeztettek is, Róna Péter közgazdász úgy tudja, az Orbán-kormány a Nemzetközi Valutaalappal is felvette a kapcsolatot az ügy érdekében, de ezt a 24.hu már forrásai cáfolták. Kormányzati körökből a portál úgy értesült, hogy az IMF bevonásáról szó sincs, de a kínaiakkal folyamatosan kapcsolatban áll a kabinet, és éppen most készül zöld Panda-kötvény kibocsátására. Ez egyébként része a publikus finanszírozási tervnek is.

 Magyarország 2021-ben már bocsátott ki hasonló Panda-kötvényt, amelyet mintegy 50 milliárd forint értékben jegyezték is a befektetők. A 2022-es elképzelésekről annyit tudni, hogy az Államadósság Kezelő Központ közlése szerint 2,5 milliárd euróval megemelték a devizakötvény-kibocsátási keretet, amely így 5,1 milliárdra nőt. „Ez a keret zöld Panda-kötvény kibocsátást, valamint befektetői igény esetén felmerülő zártkörű kibocsátásokat is tartalmazhat” – jelezte a szerv.

Mintegy 3 százalékkal újfent emelkedik a fűtőanyag lakossági díja. Köbméterben számolva a tarifa mértéke és a megemelt díj határa is nagyban függ a helyi fűtőértéktől.